A hűség, a hit és a nemzeti megmaradás üzenete állt annak a prágai megemlékezésnek a középpontjában, amelyet Isten Szolgája Esterházy János születésének 125. évfordulója alkalmából tartottak a prágai Motoli temetőben, Esterházy János emléktáblájánál. 

Az eseményt az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezte. A megemlékezésen számos csehországi magyar szervezet, közéleti és egyházi személyiség, valamint a felvidéki magyar közösség képviselői vettek részt. A Szövetség a Közös Célokért társulást Somogyi Alfréd elnök és Hideghéthy Andrea ügyvezető igazgató képviselte, jelen volt továbbá Méry János, a martosi Esterházy Akadémia igazgatója növendékeivel együtt.

Dr. Baranyi András (Fotó: HA/Felvidék.ma)

Az ünnepség szónokaként először Dr. Baranyi András, Magyarország prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szólt a megemlékezőkhöz. Beszédében hangsúlyozta:

Prága a magyarok számára is szimbolikus jelentőségű hely, amely különösen Esterházy János életének és sorsának tükrében nyer mélyebb értelmet.

Kiemelte, hogy Esterházy személye ma is iránytűként szolgál, példát mutat abban, miként kell kiállni az alapvető értékek mellett. A nagykövet szerint az, hogy évtizedek múltán is sokan összegyűlnek emlékezni, bizonyítja,  Esterházy öröksége élő és ható valóság maradt a közösség számára.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A kegyeletadás során Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben a hely szentségét és az emlékezés lelki dimenzióját emelte ki.

Mint fogalmazott,

az ilyen megszentelt helyek azoknak az embereknek az életpéldáját őrzik, akik hűségesek maradtak életük legfontosabb alapjaihoz: Istenhez, hazához és családhoz.

Esterházy János életét a hűség példájaként állította a jelenlévők elé, külön hangsúlyozva, hogy ez a hűség nemcsak a kiállás idején, hanem a megpróbáltatások, üldöztetések és megaláztatások közepette mutatkozott meg igazán.

Somogyi Alfréd (Fotó: HA/Felvidék.ma)

Beszédében rámutatott: Esterházy erejének forrása mély istenhite volt, amely képessé tette arra, hogy a legnehezebb történelmi helyzetekben is megőrizze tartását és erkölcsi tisztaságát.

Zárásként Somogyi Alfréd a Jelenések könyvéből idézett: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját”, majd hozzátette: a jelenlévők ugyan nem koronát, hanem az emlékezés koszorúit hozták el, hogy kifejezzék tiszteletüket és főhajtásukat.A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték a kegyelet koszorúit az emléktáblánál, csendes főhajtással tisztelegve Esterházy János emléke előtt.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A kegyeletadás után a megemlékezés a prágai magyar katolikus plébánia közösségi termében folytatódott. Itt Balga Zoltán atya, a prágai magyar katolikus hívek lelkipásztora köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte: minden évben fontos, hogy az Esterházy János példájából fakadó küldetéstudatot újra és újra megerősítsék magukban. Hangsúlyozta, hogy a mai, sokszor nehéz és „ellenszeles” körülmények között is kötelességük ápolni azt az örökséget, amely a magyar, keresztény és közép-európai identitás megőrzését szolgálja.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Rámutatott arra is, hogy Esterházy példája azt üzeni:

kitartással és apró lépésekben is lehet maradandó eredményeket elérni, amelyek hozzájárulnak közösségünk megmaradásához.

Kívánságát fejezte ki, hogy a közös megemlékezés és az együttlét minden résztvevőt megerősítsen ebben a küldetésben.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Az esemény zárásaként Somogyi Alfrédnak, a Szövetség a Közös Célokért elnökének Bálint Zoltán Esterházy-emlékérmet adott át.

Forrás: Felvidék.ma

Március 17-én Prágában került sor arra a konferenciára, amelyet az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia, valamint a Coexistentia Esterházy János Emlékbizottsága közösen szervezett ElżbietaTarnowska–Esterházy, Esterházy János édesanyja halálának 70. évfordulója alkalmából. A helyszínt a prágai Liszt Intézet biztosította, amely méltó keretet adott a megemlékezésnek.

A konferenciát Csitári Rákóczi Gábor Andor, Magyarország csehországi nagykövetségének első beosztottja nyitotta meg. A résztvevőket Kocsis László Attila üdvözletében köszöntötte, amelyet a jelenlévőknek küldött.  Gondolataiban rámutatott arra, hogy Esterházy János életében különleges módon találkozott a magyar és lengyel örökség: édesapjától a hazaszeretetet, édesanyjától pedig a mély keresztény hitet és emberséget örökölte.

Kiemelte, hogy ez a családi háttér a több évszázados magyar–lengyel barátság egyik szép példája, amely Esterházy egész életében megmutatkozott.

A konferencia előadásai magyar, cseh és lengyel nyelven hangzottak el, ami jól kifejezte azt a közép-európai összetartozást, amelyről Esterházy János életpéldája tanúskodik.

A program első előadását Molnár Imre tartotta, aki Esterházy János őseiről és közép-európai küldetéséről beszélt, bemutatva családi eredetét, történelmi gyökereit és azt a szellemi örökséget, amely meghatározta életútját. Ezt követően Molnárné–Sagun Zdzisława Elżbieta Tarnowska–Esterházy életét, tevékenységét és írásait ismertette, külön hangsúlyozva az édesanya szerepét fia lelki és erkölcsi formálódásában.

Andrej Tóth előadása Esterházy prágai parlamenti tevékenységére, tárgyalásaira és cseh kapcsolataira világított rá. Részletesen bemutatta parlamenti felszólalásait, politikai szerepvállalását, valamint prágai tartózkodásának helyszíneit is. Előadását hiteles fotódokumentumokkal, levelezésekkel és korabeli feljegyzésekkel gazdagította, így számos érdekes történelmi adattal és összefüggéssel közelebb hozta Esterházy személyét és korát a hallgatósághoz.

Balga Zoltán előadásában Esterházy János közép-európai küldetését elemezte, különös tekintettel a közép-európai népek közös keresztény hivatására és a megbékélés útjára.

Rámutatott, hogy Esterházy élete nemcsak történelmi, hanem lelki tanúságtétel is: a hitből fakadó erkölcsi felelősség képes választ adni a térség konfliktusaira.

Hangsúlyozta, hogy Esterházy számára a politika szolgálat volt, amely a keresztény értékekre és a népek közötti kölcsönös tiszteletre épült. Életpéldája ma is arra hív, hogy a közép-európai népek a kiengesztelődés és az együttélés útját keressék.

Stanisław Gawlik előadásában a családi kapcsolatok történeti hátterét mutatta be, különösen a Piast-dinasztiával és a lengyel királyi házzal való összefüggésekre fókuszálva.

A konferencia végén Kassai Hajnal foglalta össze az elhangzottakat, kiemelve a közös történelmi és lelki örökség jelentőségét. Az esemény nemcsak tudományos előadások sorozata volt, hanem egy olyan találkozási pont is, ahol magyar, lengyel és cseh résztvevők együtt gondolkodhattak a közép-európai identitásról, a múlt tanulságairól és a jelen kihívásairól.

A konferencia különös hangsúlyt kapott azáltal is, hogy néhány nappal a Magyar–Lengyel Barátság Napja előtt került megrendezésre. Ez a közelség még inkább rámutatott arra a történelmi és lelki kapcsolatra, amely a két népet összeköti, és amely Esterházy János életében is kézzelfogható valóság volt.

Az ő személye ma is arra emlékeztet, hogy a közép-európai népek sorsa nem egymással szemben, hanem egymás mellett, sőt egymásért formálódhat. Esterházy öröksége különösen időszerű a mai korban, amikor újra és újra felmerülnek a nemzeti identitás, az együttélés és az erkölcsi felelősség kérdései.

Élete azt tanítja, hogy a hitből fakadó bátorság, a lelkiismerethez való hűség és a másik ember iránti tisztelet képes hidakat építeni ott is, ahol a történelem falakat emelt.

Forrás: Felvidék.ma

Kollégiumunk diákjai Molnár Imre történész–szociológus előadását hallgathatták meg a magyarságtudatról, valamint a hit és a közösségi identitás kapcsolatáról.

Az este bátorítás, tágabb látásmód és egyfajta hitvallás is volt számunkra.

Köszönjük a gondolatébresztő előadást!

Közösségünkben nagyböjti lelki napot tartottunk, amely gazdag lelki tartalommal és közös imádsággal segítette a híveket a húsvétra való felkészülésben. A napot a keresztúti ájtatossággal kezdtük, amely során együtt szemléltük Krisztus szenvedésének titkát, és igyekeztünk saját életünk nehézségeit is az Ő keresztjének fényében értelmezni.

A keresztút után lehetőség nyílt a szentgyónás elvégzésére, amely sokak számára a kiengesztelődés és a lelki megújulás különleges alkalma volt. Ezt követően szentmisén vettünk részt, amelynek keretében Norbert atya prédikációjában bátorító szavakkal fordult a jelenlévőkhöz. Hangsúlyozta, hogy a nagyböjt nem csupán lemondás, hanem elsősorban az Istenhez való visszatérés ideje, amikor újra és újra megtapasztalhatjuk Isten irgalmát és közelségét.

A lelki nap a plébánia közösségi termében folytatódott, ahol László atya tartott előadást az Eucharisztia jelentőségéről. Rámutatott arra, hogy az Oltáriszentség nem csupán az Egyház életének középpontja, hanem személyes lelki életünk forrása is. Az Eucharisztiában Krisztus valóságosan jelen van, és bennünket is meghív arra, hogy életünket vele és általa formáljuk. Előadása segített elmélyíteni a hívek eucharisztikus lelkületét, és újra tudatosítani a szentmise és a szentségimádás jelentőségét mindennapi életünkben.

A lelki nap során megtapasztalhattuk a közösség erejét is: a közös imádság, az együtt töltött idő és a lelki beszélgetések mind hozzájárultak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egymáshoz. Az ilyen alkalmak megerősítenek bennünket abban, hogy nem egyedül járjuk a hit útját, hanem egymást segítve és támogatva haladunk előre.

Hálás szívvel köszönjük Berta László és Kantár Norbert atyáknak a szolgálatukat, a bátorító és elmélyítő gondolatokat, valamint a gyóntatásban végzett áldozatos munkájukat. A lelki nap valóban áldott alkalom volt számunkra, amely segített elcsendesedni, megújulni és tudatosabban készülni a húsvéti ünnepre.