Hírek

Az új emléktábla felavatásán részt vett Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó, Andrea Pfeffer Ferklová, a fürdőváros polgármestere, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke, Baranyi András, Magyarország prágai nagykövete, valamint több csehországi magyar és helyi lakos is. Ünnepi beszédet Szili Katalin mondott. Az új emléktáblát Balga Zoltán, prágai magyar katolikus plébánia vezetője is megáldotta.


431698265_805727148252557_3505261140950748740_n.jpg

Arany János új emléktáblájának felavatására olyan időben kerül sor, amikor a magyarság március idusára, az 1848-49-es eseményekre emlékezik - mutatott rá beszédében Szili Katalin. 

"1848. március 15. a nemzet születésnapja", azért mert forradalmi változásokat eredményezett - szögezte le Szili Katalin. Az események következtében új rendszer született, s ezért az akkori forradalmi küzdelmekről ma a magyarság az egész világon mindig megemlékezik - tette hozzá.

Szerinte ez azért is fontos, mert ma már "kialakult egy olyan nemzeti összetartozás, amelynek alapját az az alaptörvény biztosítja, amely úgy fogalmaz, hogy a magyar állam felelősséget visel az egész határon túli magyarságért éljenek a magyarok a Kárpát-medencében, vagy bárhol a világon".

431660026_805727124919226_8468278344396569835_n.jpg

A miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott a csehországi magyaroknak, hogy őrzik és ápolják azt, ami számunkra a legfontosabb, magyar anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat és védik identitásunkat. "Van itt egy olyan közösség, amely számára fontos az, hogy őrizze azt a kultúrát, amelyet Arany János fémjelez. A táblával nemcsak a nagy költőnek állítunk emléket, hanem megtisztelünk egy közösséget is, amely akár itt Karlovy Varyban, Prágában, akár a Felvidéken vagy a Vajdaságban, sokat tesz azért, hogy identitásunkat, önazonoságunkat nemcsak megéljük, de tovább is fejlesszük" - húzta alá.

Szili Katalin kifejtette, hogy az, hogy továbbra is él a magyar nemzet, az annak is köszönhető, hogy a magyarság újra összeforrott. "Szellemi örökségünk figyelmeztet, hogy nekünk magyaroknak mindig, minden körülmények között fontos nemzeti szuverenitásunk védelme, magyarságunk megtartása" - hangsúlyozta Szili Katalin. A magyar költő 1869 és 1876 között évente, összesen nyolc alkalommal járt az akkori Karlsbadban gyógykezelésen. Az új emléktábla a költő egykori lakhelyének falára került a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége helyi egyesületének kezdeményezésére.

Az indiai gránitból készült emléktábla Túri Török Tibor magyarországi szobrászművész alkotása. A tábla felső részén Arany János neve alatt az évszámok (1869-től 1876-ig) találhatók, a bal oldalon a költő domborműves arcképe szerepel, míg a jobb oldalon egymás alatt a következő cseh és magyar nyelvű szöveg olvasható. "Az említett években városunkba látogatott és itt tartózkodott Karlovy Vary nagy csodálója, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, a nagyra becsült költő, nyelvtudós, tanár, lapszerkesztő. Látogatásakor minden alkalommal ebben az épületben tartózkodott és alkotott."

Arany Jánosnak a fürdővárosi sétány melletti Vásártéren álló kastélytorony melletti egykori szálláshelyét a XX. század elején eredetileg német, majd a 2. világháború után cseh nyelvűre cserélt egyszerű fekete márvány emléktáblával jelölték meg. A ma kétemeletes családi ház Arany János korában egyemeletes volt, s a költő az első emeleten lakott.

(MTI)

2024. március 6-án a 14 órakor kezdődő temetési gyászmise keretében elbúcsúztunk Fucsik Istvántól, közösségünk egyik oszlopos tagjától.

A CSMMSZ nevében Herényi Béla mondott búcsúztatót.

417528778_805139341644671_3510341008590097706_n.jpg

417498507_805141668311105_2540378411788848907_n.jpg

417532639_805141864977752_897121617201192454_n.jpg

 

417532469_805142411644364_3818576214219741925_n.jpg

418981918_805143384977600_7677461995411692511_n.jpg

Plébániánk és az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért képviseletében részt vettünk a Rákóczi Szövetség által szervezett Esterházy János Emlékünnepségen Budapesten.
Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes és posztumusz Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) néhai elnöke kapta idén a Rákóczi Szövetség Esterházy-díját.
 
430978034_10225894418091949_8500649378565602323_n.jpg
 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken a Parlamentben tartott ünnepségen Pásztor Istvánt méltatva úgy fogalmazott: személyében egy olyan kiemelkedő magyar vezető előtt tisztelegnek, akinek megadatott, hogy politikai tehetségét és erényeit ne eméssze fel az állam nélküliség, hanem azokat egyenesen két állam és két nemzet, Magyarország és Szerbia, a magyarok és a szerbek szolgálatába állíthassa.
Pásztor István olyan politikus volt, aki tudta, hogy a politika nem pusztán a pillanat uralmának a művészete, mert ha csak az lenne, akkor megélhetési percemberek “prédájává” válna – fogalmazott. Tudta, hogy a politika a távlatok egyeztetésének a művészete is, azaz a múltban gyökerező adottságok reális egyeztetése a jövőbeli lehetőségekkel, tudta, hogy ezen adottságok és távlatok helyes felismerése, illetve ösztönös megérzése és egyeztetése nélkül a politika nem a köz javát, nem a köz szolgálatát jelenti, hanem csak egyéni vagy kiscsoportos karrierista játék marad.

431731586_804612501697355_7982436982091539917_n.jpg

Pásztor István minden erejével szolgálni akarta a délvidéki magyarságot, és nem “játszadozni vele” – emelte ki. Hozzátette: felismerte, és pontosan érezte közösségének múltban gyökerező létadottságait, ismerte a közössége előtt tornyosuló veszélyeket, de mindig szenvedélyesen bízott közössége jövőjében.

Rámutatott, hívő realista volt, aki úgy vélte, az erkölcsöt és politikát egymástól szétválasztani nemcsak bűn, hanem már maga a büntetés is. A délvidéki magyarság világi elöljárójaként mindig tiszteletet adott másoknak, és tiszteletet vívott ki, nemcsak a maga, hanem közössége számára is – húzta alá.

A házelnök kiemelte: soha nem mért kettős mércével. A szerb nemzetnek őszintén ugyanazt kívánta, mint a magyarnak: szabad, cselekvőképes és együttműködésre kész olyan méltányos nemzeti államot, amely a területén élő minden nemzeti közösségnek képes biztonságot, jólétet nyújtani és a nemzeti identitáshoz, vagyis az anyanyelvhez, a nemzeti kultúrához és a szülőföld otthonosságához való jogot ténylegesen biztosítani.

Az Országgyűlés elnöke idézte Esterházy János hitvallását és állam nélküli államférfiként jellemezte, aki kimondta, “a mi jelünk mindig a kereszt, és soha nem a horogkereszt vagy a sarló és kalapács”. Személyében legyőzetve is győztessé vált abban a XX. században, amelyet a magyar nemzet tragikusan elveszített – mutatott rá.

Esterházy János napjainkban is példakép mindazok számára, akik hisznek abban, hogy Európa csak addig és csak úgy él, ameddig és amennyire Krisztusban él, akik hisznek abban, és tesznek is érte, hogy a magyarság nyertese legyen a XXI. századnak.
Pásztor Bálint – a tavaly elhunyt vajdasági politikus fia – a díjat megköszönve úgy fogalmazott: Pásztor István a világ magyarságáért küzdött nap mint nap élete során. Olyan derűvel és jövőbe vetett hittel tette az utolsó napig, ami mindenkinek erőt ad a küzdelem folytatásához – mondta a VMSZ jelenlegi elnöke.

Esterházy János a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar politikusa volt. Keresztény, európai és magyar – hangsúlyozta köszöntőjében Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára.

Úgy fogalmazott: a XX. század két nagy háborúja és az azokból kinövő embertelen diktatúrák el akarták pusztítani “Istent, nemzetet, kultúrát, és az európai embert magát is.” De voltak, akik mindezt nem nézték tétlenül. Akik vállalták az üldöztetést, s ha kell, életükkel fizettek érte – folytatta. Kiemelve: ilyen volt Esterházy is.

Panyi Miklós emlékeztetett: Esterházy bátran lépett fel a diktatórikus birodalmi eszmék ellen. Úgy folytatta: ha Európát nem szakították volna ketté a vasfüggönnyel, akkor Esterházy a keresztény alapokon nyugvó és a nemzetek együttműködését előmozdító európai egység megteremtésén dolgozott volna.

Panyi Miklós szavai szerint ha Esterházy ma élne, azt tapasztalná, hogy a felszabadult Európában újra veszélyben van mindaz, amiért küzdött és életét adta. “Ha ma élne, ugyanúgy ki kellene állnia a keresztény Európáért, a nemzeti szuverenitásért és a nemzeti kisebbségek védelméért” – sorolta.

431325360_804612285030710_8720408233916638409_n.jpg

“Esterházy János a szélsőséges eszmékkel szembeni ellenállás megtestesítője volt. Szellemi hagyatéka ezért ma is iránytű, és a remény forrása” – állapította meg.

Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke Kozma Imre irgalmasrendi szerzetest méltatva kiemelte: “aki találkozik Imre atyával, erősebb emberként éli tovább az életét.” Úgy fogalmazott: Imre atya “jelen van” az emberek között, “az igazi jelenét pedig nyomot hagy.”

Vecsei Miklós felidézte, hogy Kozma Imre atya hittanóráján “három alapvető leckét biztosan elsajátíthattak a tanítványok”: az első, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. A második, hogy a szeretet sok bűnt eltakar, a harmadik pedig, hogy kockázatvállalás nélkül nincs élet.

Kozma Imre köszönőbeszédében a közelgő húsvét ünnepe kapcsán arra figyelmeztetett: megváltásra szorul a világ és megváltásra szorul az ember is.

Hozzátette: ha megváltott emberként szeretnénk élni, akkor szükségünk van Esterházy János példájára. Esterházy “tudatosan vállalta a mártíriumot”, és minden megnyilatkozásával a szlovák magyar megbékélést szorgalmazta – hangsúlyozta, megjegyezve: Esterházy János sorsa “prófétai sors.”

A rendezvényen elhangzott, hogy 2024. március 10-én, vasárnap 10 órakor a Belvárosi Ferences Templomban Szentmisét mutatnak be Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért, ezt követően pedig 11 órakor a Szép utcai Esterházy János emléktáblánál koszorúzási ünnepséget tartanak.

(MTI)

A Prágai Magyar Katolikus Plébánia nagyböjt harmadik vasárnapján nem csupán templomának társvédőszentjének, Szent Kunigundának emléknapjára készült, hanem ekkor tartották meg Isten szolgája Esterházy János halálára való hagyományos megemlékezéseket is, továbbá a közösség felnőtt tagjai részére a bérmálás szentségét szolgáltatta ki Haľko József pozsonyi segédpüspök.

418985485_802191435272795_3556484112210261388_n.jpg

Sokak számára ismert, hogy 2016-ban a Prágai Magyar Plébánia a Szent Henrik és Kunigunda-templomban lelt otthonra. A 2024-es év kiemelt jelentőséggel bír: Szent Henrik (aki Boldog Gizella lévén Szent István király sógora volt) halálának 1000. évfordulóját ünnepli az Egyház. Ehhez kapcsolódva a plébánia számos eseménnyel és tervvel készül. „Sok szempontból is különleges, hogy ez a templom lett a prágai magyar hívek otthona. A korábban a helyi németség számára szolgáló központi templomot kaptuk meg, melyben Esterházy János testvére imádkozva kérte, hogy a mártír politikus halálos ítéletét változtassák meg. Ez az imádság meghallgatásra talált és életfogytiglani börtönre változtatták bűntetését.“ - mondta Balga Zoltán plébános. „Részben ezért is áll közel szívünkhöz ez a templom, ezért is érezzük kötelességünknek emlékének ápolását.

417481565_802189871939618_4204157096417079708_n.jpgDe fontos számunkra Szent Henrik is, hiszen a korabeli egyház támogatójaként már régóta nagy tiszteletnek örvend a német területeken. A most következő milleniumot méltóképpen szeretnénk megünnepelni.“ folytatta a plébános atya. „Zarándoklatot szervezünk sírjához a németországi Bambergbe, a búcsúi szentmisét július 14-én a Prágai Főegyházmegye érseke Jan Graubner fogja celebrálni. Bízunk benne, hogy az ünnepi szentmisén már a most öntésre kerülő új harangok fogják az Isten dicsőségét hirdetni“. 

417509128_802191671939438_3736979083299245130_n.jpg

Szent Henrik mellett felesége, Szent Kunigunda is fontos példakép lehet: gyermektelen házasságukban is kitartott férje mellett és bőkezűen támogatta az egyházat. Férje halála utan a császárnői ruhát letéve kolostorba vonult és rendkívül egyszerű életével váltotta ki tiszteletét. Ez az alázatos élet kapcsolja össze Esterházy Jánossal, akinek emlékét ápolva március 2.-án, szombaton a Prágában lévő Motoli temetőben gyűltek össze tisztelői és a megemlékezés koszorúit helyezték el emléktáblájánál. A megemlékezésen a plébánia mellett részt vett Magyarország Nagykövetségének és az Esterházy János Társulás az emberi és keresztény értékekért képviselői, a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének tagjai és további tisztelői. A megemlékezést fogadás követte a plébánián.

417539747_802192308606041_7990909534394858855_n.jpg

Vasárnap volt Szent Kunigunda liturgikus ünnepe, melyre a közösség tagjai már régóta lelkiismeretesen készültek. Haľko József a Pozsonyi Főegyházmegye segédpüspöke a szentmise keretében szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A nagyböjti időben is méltóságteljes szertartásban emlékeztette a nagy számban jelen lévő híveket, hogy újra és újra aktualizálnunk kell kapcsolatunkat Istennel. Meg kell ragadni azokat a pillanatokat, amikor újra igent mondhatunk szeretetére. Az evangéliumhoz kapcsolódva elmondta, hogy ahogy Jézustól csodajelet követeltek kortársai nekünk nem is kell így tennünk, hiszen a bérmálkozók hitvallása és a bérmálás szentségének kérése bizonyítja, hogy évezredekkel később is él a hit és a jövő zálogát láthatjuk a megbérmáltakban. A szentmisét követően agapén látták vendégül a püspök atyát és a közösség tagjait.

Veres Gergő