Hírek

Az első világháború idején az Oszmán Birodalom és annak lakói nemzet-identitási problémákkal küzdöttek. A törökök mellett a nagy számú kisebbség az örmények voltak, akik szerettek volna saját államot alapítani az Örmény-felföldön, akár fegyverrel is. A 19. század végéig a török politika azon volt, hogy a keresztény vallású népcsoportot asszimilálja (ez nagyrészt az iszlám vallásra történt áttérést is jelentette). Az 1890-es években erőszakos cselekedetekre is sor került: közel 300 ezer ember halt meg, és több százezer kényszerült emigrációba. Azonban ahogy a török birodalom (nemzetközi és bel-) helyzetét egyre inkább veszélyben érezték, még komolyabb lépésekre szánták el magukat: az ifjútörök kormányzat 1914 májusában megkezdte az „örmény kérdés” megoldását kidolgozni.

Mikor Törökország belépett a háborúba, közel 60 ezer 18-45 év közötti örmény férfit is besoroztak a hadseregbe harcolni. 1915 februárjában a török hadügyminiszter, Ismail Enver pasa rendeletet adott ki, amely alapján az örmény katonákat lefegyverezték (a pasa arra hivatkozott, hogy szimpatizálhatnak az ellenséggel, az oroszokkal), később sokukkal török bandák végeztek.

1915. április 24-e éjjelén hivatalos vádemelés nélkül letartóztatták és elhurcolták az örmény értelmiség 250 tagját (orvosokat, ügyvédeket, tanárokat, írókat, egyházi és politikai személyeket – vagyis a nemzetiség legfontosabb intellektuális és közösségi vezetőit), majd kivégezték őket. Ezután kezdődött meg az örmény lakosság nagyszabású kitelepítése. 1915 májusában a török vezetőség meghozta az örmények ideiglenes kitelepítéséről szóló Tehcir-törvényt, amelynek értelmében a kormánynak és a hadseregnek jogában áll mindenkit kitelepíteni, akik veszélyt jelenthetnek a nemzetbiztonságra (pár hónappal később megszületett az a törvény is, amely lehetővé tette a kitelepítettek minden vagyonának elkobzását is).

A deportáltak karavánjait az arab sivatagokba vezették: sok irat, jelentés bizonyítja, hogy sokan tudták, ez nem egyszerű kitelepítés, ez népirtás lesz. Nem biztosítottak nekik szállítóeszközöket (bár voltak, akiket vonattal szállítottak az út egy részén, s a többit gyalog kellett – volna – megtenniük), vizet vagy élelmet, szállást. Rendeletben megtiltották az örmények bármilyen megsegítését (legyen szó bujtatásról, vagy akár ételosztásról), sőt, parancsba kapta több város vezetősége is, hogy öljék meg őket. De voltak, akik ezeket a parancsokat nem tartották be, s többen nekik köszönhetik, hogy túlélték – sok török nem értett egyet azzal, amit az örményekkel tesznek. Azonban volt, hogy a kitelepítettek ellenálltak: az egyik ilyen eset volt az, ami a Mózes-hegyen történtek, ahol közel 5000 ember 53 napon keresztül barikádozta el magát, mígnem a francia tengerészet segítségével sikerült elmenekülniük.

Az „események” (hivatalosan „áttelepítések”) áldozatainak számát még ma sem tudják pontosan meghatározni: 1914-1918 között egy és másfél millió ember halhatott meg (nem csak örményeket, hanem arabokat és görögöket is deportáltak), több százezren emigráltak. 1919 tavaszán a török vezetőséget felszólították, vonják felelősségre az előző kormányt és az ifjútörök vezetőséget. 11 embert halálra is ítéltek, köztük Szaid Halim nagyvezírt, Talaat belügyminisztert és Enver hadügyminisztert. Kivégzésükre nem került sor: külföldre menekültek, ahol azonban örmények ölték meg őket.

Mára 22 ország ismerte el, hogy az Oszmán Birodalomban történt esemény „örmény genocídium”, azaz népirtás volt. A török állam a mai napig nem ismerte el a népirtás tényét, és nem kért bocsánatot a történtekért. 

(www.jakd.hu)

Április 26-tól az istentiszteletekre vonatkozó korlátozásokban változatlanok lesznek. 3 feltételt kell teljesíteni a szentmiséken: 1. kötelező a szájmaszk használata, 2. kötelező a kézfertőtlenítő használata, 3. kötelező betartani a 2 m-es távolságot (ez azokra vonatkozik, akik nem élnek egy háztartásban!) Megkérem a kedves híveket, hogy csupán minden második padsort szíveskedjenek elfoglalni. Hétfőtől már nem kell előre jelentkezni a szentmisékre!

Akik szentmise szándékot szeretnének előjegyeztetni a 2021-es évre, kérem, hogy a szentmisét követően jelentkezzenek a sekrestyében vagy hívják a plébánia irodáját. 

Vasárnaponként 9.30 órai kezdettel a plébánia FB oldalán élőben közvetítjük a szentmisét. 

Csütörtökön 17.30-kor lesz magyar nyelvű szentmise.

Kérem a kedves testvéreket, hogy a faliújságon elhelyezett táblázatba iratkozzanak fel, hogy melyik hétre tudják otthonukba fogadni a Szent József vándorképet.

Csehországban tegnap elkezdődött a népszámlálás. A népszámláláson mindenki köteles részt venni. A kötelesség azokra az idegen állampolgárokra  is vonatkozik, akik 90 napon túl tartózkodnak Csehországban. Vállaljuk magyarságunkat és katolikus hitünket!

Szombaton, a hónap első szombatján (május 1.) a 3. csoport fog takarítani. Áldozatos segítségüket a Jóisten fizesse meg!

Május hónapban, minden szentmise előtt közösen fogjuk imádkozni a Lorettói litániát.

Jövő vasárnap a Rózsafüzér Társulat tagjai titokcserét tartanak.

Jövő vasárnap, május első vasárnapján anyák napja lesz.

Az egyházközség működését a plébánia internetes oldalán megtalálható számlaszámra való utálással is támogathatják: 5204579379/0800  (IBAN CZ69 0800 0000 0052 0457 9379) Adományaikat előre is köszönjük!

Április 23-án, Szent Adalbert püspök és vértanú ünnepén Dominik Duka bíboros, Prága érseke ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Vítus Székesegyházban.

A szentmise végén a Szent Adalbert-díjak átadása következett. A laudációk ismertették a jelöltek életének, szolgálatának főbb állomásait.

177499869_3475318709399130_9078649895720236468_n.jpg

Abban az időben: Az (Emmauszból visszatért) tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle.
Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat. Majd így folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én meg kiárasztom rátok Atyám ígéretét.”

Lk 24,35-48

Az új rendkívüli állapot 2021. március 1-jétől történő kihirdetése kapcsán az istentiszteletre vonatkozó korlátozások változatlanok maradnak. 

A kormányrendelet értelmében a szentmiséken az adott templom ülőhelyeinek 10 százalékát lehet betölteni. Mivel templomunkban kb. 300 ülőhely van, a szentmiséken jelenleg 30 személy lehet jelen.

A szetmisékre az alábbi táblázatban lehet jelentkezni: ITT