Hírek

Január 23-án, Isten igéjének vasárnapján, elbúcsúztunk Buczkó István úrtól 20 évnyi csehországi diplomáciai kiküldetésének befejezése alkalmából.
Nagy öröm volt számunkra együttműködni közösségünk hitéletének ápolásában. Alapító tagja volt a plébánia mellett működő Rózsafüzér Társulatnak és lelkes támogatója Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásának.
Kedves István Barátunk, további sok sikert és jó egészséget kívánunk.
A Jóisten áldja meg családjával együtt!
 
IMG_0669.JPG

Interjú Balga Zoltán atyával a Remény katolikus hetilapban.

A rendszeres katolikus szentmisék három évtizede kezdődtek a cseh fővárosban.  Az elsőre 1992. december 6-án, vasárnap Prága egyik legrégibb templomában, a Szent Adalbert templomban került sor. A misét Pataky Kornél győri püspök celebrálta, aki a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének a képviseletében érkezett Csehországba. A misét Simák Ferenc, azaz Mannesz atya olmützi magyar domonkos rendi szerzetes és Dominik Duka, a domonkosok tartományfőnöke koncelebrálta. A prágai magyar szentmisék megindításának körülményeit a Szent Domonkos-rend tartományfőnöksége teremtette meg és biztosította. A cseh fővárosban a magyar nyelvű római katolikus szentmisék 2004-ben  szűntek meg, amikor Mannesz atya kilépett a domonkos rendből.  Ezek felújítására a prágai magyarajkú hívők kérelme alapján öt évvel ezelőtt, 2016-ban került sor. Ebben is kiemelt szerepe volt Dominik Dukának, akkor már mint prágai érseknek, a cseh katolikus egyház fejének. 

A magyar szentmisék újraindításáról és a  magyar katolikus közösség jelenlegi helyzetéről Balga Zoltán atyával, a prágai Szent Henrik és Kunigunda-templom mellett működő Magyar Katolikus Plébánia  vezetőjével beszélgettünk.

- Az, hogy éppen engem helyeztek Prágába a véletlen műve volt. Még mielőtt erre kitérnék, röviden elmondom az előzményeket. 2010. augusztus 21-én Ipolyságon szenteltek pappá. Ezt követően káplánként tevékenykedtem Ipolyságon. Két évig voltam ott káplán és egyben iskolalelkész a helyi katolikus iskolában. Onnan 2012-ben Ipolyviskre kerültem, ahol 2016 júniusáig működtem. Ebben az évben plébánosként részt vettem egy lelkigyakorlaton Csehországban, ide ellátogatott Dominik Duka bíboros, a prágai főegyházmegye érseke, aki amikor bemutatkoztunk a nevem kapcsán megjegyezte, hogy „ez ugye magyar név“. Mondtam, hogy igen. Aztán hazajöttem és rövid időn belül hívatott a püspököm, Marian Chovanec, aki közölte velem, hogy Duka bíboros úr kéri, menjek Prágába, ahol a Prágai Főegyházmegye területén élő katolikus vallású magyar ajkú hívek lelkipásztori szolgálatát kellene ellátnom. Ez a kérés nagyon váratlanul ért, még mielőtt válaszolhattam volna a püspök atya hozzátette, hogy a bíboros úr kérésének nem illik ellentmondani. Hazamentem, összepakoltam és elindultam a cseh fővárosba, ahol  2016. július elsején megkezdtem a lelkipásztori szolgálatot.

Gondolom  mindent az alapoktól kellett kiépítenie. 

-   Igen, ez így volt. Amikor megérkeztem szembesülnöm kellett azzal, hogy például a kántornak nincsenek kottái, amit rövid időn belül be kellett biztosítanom, ugyancsak gondoskodnom  kellett arról, hogy legyen misekönyv, legyenek imakönyvek a hívők számára. Már többször elmondtam, hogy én úgy kerültem Prágába, mint Pilátus a Krédóba. Korábban soha nem jártam a cseh fővárosban, talán éppen ezért akkor számomra minden olyan váratlannak és meseszerűnek tűnt. Megérkezésem után az első dolgom az volt, hogy meglátogattam az akkori magyar nagykövetet, Pető Tibort, aki nagyon barátságosan  fogadott. Azt gondolom, hogy idővel nagyon szép kapcsolatot sikerült vele kialakítanom. Később a nagykövetség többi munkatársával is megismerkedtem, meglátogattam az összes magyar szervezetet, bemutatkoztam a Magyar Intézetben. Szépen lassan tehát elkezdtem kiépíteni kapcsolataimat.  Mindezt úgy éltem meg, mint egy óriási kalandot.  Meg vagyok győződve arról, hogy amit az ember két kezével alkot, azt nagyra értékeli. Örömmel töltött el, hogy fokozatosan megszerveztük a szentmiséket, közösségek jöttek létre, a hívők jelentkeztek a szolgálatokra, jöttek ministrálni, szentleckét  olvasni, ha kellett segítettek a templom takarításában és egyéb munkálatokban. A  vasárnapi szentmisék után mindig agapét tartottunk és tartunk a mai napig, ahová szép számmal jönnek a hívek. Aztán létrejött a Hétfői Hetes, amely keretén minden héten hétfőn este hét órakor misét tartok a fiatalok számára és utána pedig találkozunk a plébánia hivatalban. Van amikor például kilenc-tíz  fiatal jön, van amikor több, attól függ, hogy az idejük hogyan engedi. Ezzel kapcsolatban el szeretném mondani, hogy valamikor a Prágában élő magyarok többségét az itt tanuló szlovákiai magyar diákok alkották. Mára ez a helyzet kicsit megváltozott, egyre gyakrabban találkozok az anyaországból érkezett kisgyermekes családokkal. Ők általában azért jöttek Prágába, mert a családfő itt kapott munkát. Az ilyen családok gyermekei általában angol, illetve cseh nyelvű iskolába járnak és igénylik a magyar nyelvű foglalkozásokat. Ez így van a vegyes házásságban élő gyermekek esetében is, akik az esetek többségében már nehezen beszélnek magyarul. Vasárnap fél tízkor kezdődik a szentmise és ezzel egyidőben tartjuk a plébánián a magyar nyelvű hittanórákat a legkisebbek számára. Természetesen idővel további rendezvényeket is megvalósítottunk, például 2021 advent második vasárnapján a templomunkban Szent Miklós ünnepségeket szerveztünk,  az adventi időben  minden hétfőn reggel 6 órakor roráté szentmiséket tartunk.

A prágai magyar katolikus lelkészség életében mérföldkövet jelentett 2017. december elseje, amikor megalakult a személyi plébánia. Ez konkrétan mit jelent?

- A hagyományos és a személyi plébánia között a különbség az, hogy míg az első területi alapon működik, addig a másik a hívők egy meghatározott csoportja – például egy nemzeti kisebbség – számára létesült plébánia. Az említett dátum valóban meghatározó volt a prágai katolikus hívek számára. A szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek  celebrálta a prágai magyar személyi plébánia székhelyén, a Szent Henrik és Kunigunda-templomban. A szentmisén, amelyen nagyszámú magyar hívő vett részt, Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje is koncelebrált. Erdő Péter prédikációjában  kiemelte, hogy a prágai magyar személyi plébánia fontos szerepet játszhat a csehországi magyarság nemzeti identitásának megőrzésében. Dominik Duka pedig rámutatott arra, ami  a cseheket és a magyarokat is összeköti, ez egyebek között szent Adalbert személye, akinek komoly szerepe volt mindkét nemzet történetében. Ez a szentmise számomra is nagy élmény volt. Egyrészt tudatosítottam, hogy én itt egyfajta misszióban vagyok és valószínűleg nem fogok Prágában megöregedni, ugyanakkor az is megfogalmazódott bennem, hogy van itt még munkám,  küldetésem, vannak feladataim, amelyeket meg kell valósítanom. 

Konkrétan milyen feladatokra gondol?

- Amikor ide érkeztem az első feladataim közé tartozott, hogy az itt élő magyar diákok számára, akik száma mintegy százra tehető és jelentős részük rendszeresen látogatja  a magyar szentmiséket, különböző programokat szervezzünk. Ez már egyrészt megvalósult a Hétfői Hetes létrejöttével, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel, amelyek során folyamatosan szembesültem azzal a ténnyel, hogy az itt tanuló diákok különböző kollégiumokban laknak, amelyek nagy része a külvárosban található és mivel a felsőoktatási intézmények nagy része az óvárosban található, ezért a napi utazás viszonylag nagy időveszteséget jelent. Így jött az ötlet, hogy milyen jó lenne Prága szívében egy magyar diákotthont létrehozni, ahol ezek a diákok együtt lehetnek, közösen tanulhatnak, kölcsönösen támogathatják és buzdíthatják egymást. Miután a plébánia épületének tetőrészét harminc évre a magyar plébánia bérbe vette, ezért úgy határoztunk, hogy itt alakítjuk  ki a diákszállót. A Magyar Püspöki Konferencia által támogatott diákotthon elsődleges küldetése az lesz, hogy az itt tanuló magyar diákok keresztény identitásukat meg tudják őrizni ebben a nehéz világban, ahol oly sok kísértéssel, próbatétellel kell szembesülniük.  Legyen egy magyar sziget, ahol időről időre fel tudnak töltődni, ahol megfelelő keresztény formációban  részesülnek, illetve a magyar Szent Istváni hagyatékot is megfelelően tudjuk majd ápolni, erősíteni egymásban. Az elképzelések szerint  a magyar kollégiumban mintegy 10 diákot tudunk majd  elszállásolni. Nekem ez egy nagy álmom és amíg ezt nem sikerül befejezni, addig nem szeretnék távozni Prágából. 

Jelenleg milyen stádiumban van a diákotthon építése?

- Az átadás előtt vagyunk, a tervek szerint az első diákok 2022 januárjában birtokba vehetik a diákotthont. Azt, hogy  most már itt tartunk egy rendkívül igényes és hosszú folyamat előzte meg. Az engedélyezést 2019-ben kezdtük intézni, helyzetünket az is bonyolította, hogy a plébánia Prága szívében egy műemléki épületben található, ezért szükség volt az illetékes műemlékhivatal engedélyére is.  Végül 2021 nyarán megkaptuk az utolsó szükséges engedélyt, rögtön el is kezdtük az építkezést. Meggyőződésem, hogy közös erővel, együttműködve a diákokkal olyan erős közösséget tudunk létrehozni itt, Prága szívében, ami mint a magyarság szempontjából, mint pedig a katolikus egyházunk szempontjából egy ütőképes csapatot tud majd létrehozni és működtetni.

Ezen kívül milyen tervei vannak, amelyeket az itt tartózkodása során még meg szeretne valósítani?

 - Szeretném folytatni azt, amit már lényegében elkezdtünk az elmúlt években. Ismét hangsúlyozom, hogy nagyon fontosnak tartom az itt élő magyar gyermekekkel való foglalkozásokat. Véleményem szerint ők  kimondottan nehéz helyzetben vannak, mert cseh nyelvi környezetben élnek, kulturálódnak, ami nem a vallásosságáról híres. Keresem a lehetőséget, a fogódzó pontokat, hogyan lehetne sikeresen megszólítani ezeket a gyerekeket, illetve szüleiket, hogy bevonjuk őket a plébánia életébe. Mint már említettem vasárnaponként vannak hittanórák, már ez is egy nagy előrelépés, de azt gondolom, hogy ezen a téren még rengeteg a teendő. Aztán itt vannak a már említett magyarajkú fiatalok.  Törekszem arra, hogy bekapcsolódjanak a különböző rendezvényekbe, programokba és a plébánián otthon érezzék magukat. Nagy öröm számomra, hogy például amikor van egy templomtakarítás vagy más hasonló brigádmunka a templom körül, akkor szívesen eljönnek és segítenek. Zarándokutak szervezését is fontosnak tartom. Meggyőződésem, hogy egy-egy út nagy élmény a plébánia életében, összehozza az embereket, akik ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz és fokozatosan baráti kapcsolatokat alakítanak ki. Ilyesmi például egy vasárnapi szentmisén való részvételkor nem jöhet létre. 

A magyar szentmiséket a Prága szívében lévő  Szent Henrik és Kunigunda teplomban tartják. Ez véletlenül alakult így vagy a templomnak van valamilyen magyar vonatkozása?       

- Ez a véletlen műve. Bár nemrégen megtudtam, hogy prágai tartózkodása során Esterházy Lujza ebbe a templomba tért be és imádkozott azért, hogy fivérére, Esterházy János megmeneküljön a rá kiszabott halálbüntetéstől. Imái meghallgatást nyertek, mert másnap a halálbüntetést életfogytiglan tartó fegyházra váltották. 

Forrás: Remény

 

Megkérem a felolvasókat, hogy a faliújságon elhelyezett táblázaton legyen szíves feliratkozni a januári szentmisékre. 

Vasárnaponként 9.30 órai kezdettel a plébánia FB oldalán élőben közvetítjük a szentmisét

Csütörtökönként 17 órakor magyar nyelvű szentmisét tartunk a templomban. 

Akik szentmise szándékot szeretnének előjegyeztetni a 2022-es évre, kérem, hogy a szentmisét követően jelentkezzenek a sekrestyében vagy hívják a plébánia irodáját.

A templomokban továbbra is be kell tartani a 1,5 méteres távolságot, szájmaszkot kell viselni és a templomba való belépéskor használni kell a bejáratnál elhelyezett kézfertőtlenítőt.

Plébániánk is csatlakozik az ún. szinódusi folyamathoz, az első alkat most csütörtökön tartottuk. Köszönöm mindazoknak, akik bekapcsolódnak a szinódusi folyamatba.

Megjelent az Isten szolgája Esterházy János emlékére kiadott, 2022-es évre szóló falinaptár. Megvásárolható a sekrestyében. Ára 160 KČ.

Jövő vasárnap tarjuk Isten igéjének vasárnapját. Izzítsuk fel újra a Szentírás iránti ragaszkodásunkat, vegyük kézbe, olvassuk.

Akinek nincs még otthon Szentírása, vagy ajándékba szeretne adni rokonának, ismerősének, érdeklődjön személyesen a magyar szentmise után, vagy a plébánia elérhetőségein. 

A prágai székhelyű Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért 2022. január 5-én tartotta rendkívüli tisztújító közgyűlését a Prágai Magyar Katolikus Plébánia parókiájának közösségi termében, három tucatnyi lelkes résztvevővel.

A közgyűlés a Társulás névadójáért, Isten szolgája gróf Esterházy Jánosért mondott imával kezdődött Balga Zoltán plébános úr vezetésével, aki a Társulás tiszteletbeli tagja.

A Társulás ellenőre, Labancz László megnyitó beszédében tájékoztatást adott a rendkívüli közgyűlés összehívásának körülményeiről és okairól. A helyzetet elhúzódóan válságosnak minősítette, rámutatott, hogy a 2020. évet lezáró közgyűlést, ami a múlt év elején volt esedékes, mindmáig nem tartották meg. Tavaly februárban lemondott tisztségéről és kilépett a Társulás elnöke és néhány vezetőségi tagja, utódjaik megválasztására pedig nem került sor, a szervezet működésképtelenné vált, azóta nem tapasztalható gyakorlatilag semmilyen aktivitás.

A felszólalók fontosnak és sürgősnek tartották az új vezetőség megválasztását a jelenlegi helyett, melynek hároméves mandátuma lejárt, továbbá szorgalmazták a Társulás első éveiben tapasztalt sikeres tevékenység folytatását, az újrakezdést, új vezetőséggel.

 

Kocsis László Attila tiszteletbeli elnök javasolta a plébános úr megválasztását az elnöki posztra, méltatva pótolhatatlan munkásságát Esterházy János kultuszának ápolása, örökségének terjesztése terén, aktív tevékenységét vértanúnk boldoggá avatási folyamatában. Zoltán atya éppen ez utóbbi miatt, melyet legfőbb feladatának tart az előttünk álló időkben is, az összeegyeztethetetlenség gyanújának elkerülése érdekében, az elnöki tisztséget nem tudta elvállalni, és új elnöknek az alapító első elnököt, a jelenlegi tiszteletbeli elnököt, Kocsis Lászlót javasolta. Hasonlóan nyilatkozott Buczkó István nagykövetségi tanácsos úr is, aki mint a Társulás rendes tagja, szintén elismeréssel szólt Kocsis László érdemeiről, s támogatta a javaslatot.

A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta az új vezetőséget a következő összetételben: elnök Kocsis László Attila, alelnök Pelišová Helena, pénztáros Vargha Renáta, elnökségi tagok Gawlik Stanislav, Kövér Erzsébet, Lőrincz Tamás, valamint Szakács Panni, ellenőr Veres Gergely.

 

Az újonnan megválasztott elnök az új vezetőség nevében és személyesen is ígéretet tett, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Társulás újra életre keljen, sikeresen végezze tevékenységét, a küldetéséhez híven.

A közgyűlés 12 személy tagfelvételét hagyta jóvá. Az új tagok többségben fiatal, Prágában, vagy Prága környékén élő értelmiségiek, így nemcsak a vezetés, de a tagság is részben megfiatalodott, amit a jelenlévők pozitívan értékeltek.

A jelenlévők elbúcsúztak tagtársuktól, Buczkó Istvántól, Magyarország Prágai Nagykövetségének tanácsosától itteni külügyi szolgálatának közelgő befejezése alkalmából. Az elnöki búcsúztatóban méltatták a Társulásnak nyújtott önzetlen segítségét, példásan aktív részvételét a csehországi magyarság közösségi életében, a csehországi magyarok összefogásának erősítésére irányuló igyekezetét, a szervezeteik közötti együttműködés fejlesztésének ösztönzését. Mindezért a Társulás nevében kifejezett hálás köszönetet a közgyűlés vastapssal erősítette meg. Az elköltözése miatt megszűnő rendes tagsága helyett a közgyűlés egyhangúlag hagyta jóvá tiszteletbeli taggá nyilvánítását.

Az ülés végén az elnök megköszönte a résztvevők közreműködését és sok sikert kívánt a közös munka folytatásához. A közgyűlés a Himnusz közös eléneklésével fejeződött be.

A rendkívüli tisztújító közgyűlés eredményesen és Esterházy János üzenetének jegyében méltóságteljesen zajlott le, ami jó okot ad a Társulat jövőjébe vetett bizakodásra.

(Hegedűs Máté/Felvidék.ma)