Hírek

Megkérjük a felolvasókat, hogy a faliújságon elhelyezett táblázaton legyen szíves feliratkozni a nagyheti alkalmakra.

A nagyheti templomi alkalmak a következő módon lesznek: Nagycsütörtök: 17.00, Nagypéntek: 17.00, Nagyszombat: 9.00-15.00 - imádság a Szent Sírnál, 17.00 - szentmise, Húsvétvasárnap 9.30.

Nagypénteken szigorú böjt van és a húseledeltől való tartózkodás. 

Nagypénteken világméretű gyűjtés van a szentföldi keresztények megsegítésére.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik. A Szent Henrik templomban 9 órától 15 óráig lesz lehetőség imádkozni a Szent Sírnál. Kérem a híveket, hogy iratkozzanak fel a Szent Sír őrzésére a hátul elhelyezett papírlapra!

Nagyszombaton este, kérem, mindenki hozzon magával védővel ellátott gyertyát. 

Húsvéti ételszentelést tartunk templomunkban húsvétvasárnap a 9:30-kor kezdődő szentmisék végén.

A Szent sír díszítésétés és a húsvéti virágdíszítést a plébánia internetes oldalán megtalálható számlaszámra való utálással is támogathatják: 5204579379/0800  (IBAN CZ69 0800 0000 0052 0457 9379) Adományaikat előre is köszönjük!

Köszönetünket fejezzük ki a híveknek a Passió betanulásáért, ill. a tegnapi takarításért.

Csak az érti meg Húsvét ünnepét, aki áhítatos lélekkel részt vesz a Szent Három Nap szertartásain. 

Nagycsütörtöki miseszándék: Hálából Rózsika gyógyulásáért, Terézia és Ilona egészségéért

Nagyszombati miseszándék: † Szalai István és † Fehér István

Húsvétvasárnapi miseszándék: † Hrasko István és unokája Dávid

Ünnepélyesen felavatták pénteken a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében a második világháború utolsó napjaiban a településen életét vesztő 36 magyar állampolgár felújított emlékhelyét.

A tragikus esemény 77. évfordulója alkalmával megtartott megemlékezésen a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME), a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Ady Endre Diákkörnek a képviselői vettek részt.

IMG_2077.JPG 
 

A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

A felújított emlékhely felavatását eredetileg 2020 áprilisára, a tragikus események 75. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.

Boros Miklós prágai magyar nagykövet beszédében köszönetet mondott a helyieknek, konkrétan a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony családjának, hogy évtizedeken keresztül önzetlenül gondozták a magyar tömegsírokat.

IMG_2073.JPG

Csiszár Emília, a BME nemzetközi rektorhelyettese azt mondta, hogy a Műegyetem saját halottainak tekinti a hazlovi tragédia áldozatait és a jövőben is gondoskodni kíván a sírokról.

Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere azt mondta: a helyi lakosok nagy tragédiának tekintik az 1945 áprilisában történteket, még annak ellenére is, hogy emberi tévedés következménye volt, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elhunyt magyar fiatalok emléke fennmaradjon.

Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke kijelentette, hogy a szervezet ápolni fogja a tragikusan elhunyt magyar diákok emlékét.

Az ünnepi beszédeket követően a résztvevők gyertyát gyújtottak, és elhelyezték az emlékezés, a tisztelet koszorúit és virágait a két tömegsíron.

A megemlékezést követően Boros Miklós nagykövet a helyi Na Gruntu étteremben megtartott fogadáson átadta Majová Barbora, a Karlovy Vary-i helyi egyesület volt elnökének a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. A magas magyar állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök adományozta Majová Barborának a hazlovi magyar sírok rendbetétele és felújítása érdekében kifejtett tevékenységéért.

IMG_2071.JPG

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia konkrét oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat Németországból Magyarországra szállító személyvonatot, s ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormányzat kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában vesztették életüket. Az áldozatok között volt a Budapesti Műszaki Egyetem három professzora, három mérnök tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliratokon a nevük már nem szerepel.

MTI

Az Adalbertinum, a Prágában tanuló magyar anyanyelvű egyetemisták diákotthona hosszú és nem egyszer fáradságos munka után nyitotta meg kapuit – ünnepélyes keretek között – március 20-án. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviseletében Udvardy György veszprémi érsek mutatott be ünnepi szentmisét, melyen Dominik Duka bíboros, prágai érsek, Csehország prímása is jelen volt.

A szentmise bevezetőjében Balga Zoltán, a prágai magyarok plébánosa köszöntötte a lelkipásztorokat, a híveket, a nagykövetség és társadalmi szervezetek képviselőit, valamint a Csehországban működő Ady Endre Diákkör tagjait. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a nagyböjti keszületben hálát adni gyűltek össze ezen a napon azért a hatalmas kegyelemért, hogy immár magyar katolikus diákotthon várja a Prágában tanulókat.

A szentbeszédet Udvardy György érsek mondta, aki az aznapi evangéliumra utalva hangsúlyozta Isten gondviselő természetét: „Isten figyelmeztet, Isten éltet, Isten gondoskodik az életről. Azonban Isten, aki mindannyiunk fölött áll, aki az élet Istene, a jövő Istene, ítéletet is mond. Csak Ő mond ítéletet. Ugyanakkor az ítélete nem ijesztő, az ítélete nem bénít meg bennünket.”

A főpásztor ezután a nagyböjti úton való haladásra utalva a megtérés fontosságát emelte ki. Szent Adalbert cseheket és magyarokat összekötő példáján keresztül szólt a jelenlévőkhöz, és a közös alapokra hivatkozva kérte, „legyen bátorságunk közös keresztény értékeinket, kultúránkat és hitünket megismerve újra és újra megtérni, megújulni, hogy egyéni felelősségünket megélve segítsük saját életünk, környezetünk, társadalmunk, népünk, Európánk, világunk békéjét, boldogulását, jólétét, krisztusi igazságosságát”.

A szentmisén a zenei szolgálatot a plébánia állandó kórusa, illetve a prágai Mille Domi énekkar látta el.

A szentmisét követően a plébánia közösségi termében agapét tartottak, melyet Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyitott meg. Beszédében visszautalt a homília gondolatára, a megtérés fontosságára, továbbá méltatta a közösség tenni akarását és kitartását, aminek köszönhetően az álmodozásként indult terv megvalósulása által otthonra lelhetnek a Prágában tanuló magyar diákok. Megemlékezett a magyar kormány, illetve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia együttműködéséről, melynek segítségével a diaszpóra magyarsága megőrizheti hitét és nemzettudatát egyaránt.

Az ünnepség Csáky Pál ünnepi köszöntőjével folytatódott; Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese üdvözölte a kollégium létrejöttét, amelyet különösen fontosnak tart a felvidéki magyarság életében.

A felszólalók sorát Belák Dávid, a csehországi Ady Endre Diákkör elnöke zárta. Beszédében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik valamilyen módon részt vettek az Adalbertinum létrejöttében. Ezt követően került sor a diákotthon ünnepélyes megáldására, valamint a szeretetlakomára.

Szöveg: Veres Gergő/Magyar Kurír

Március 13-án, vasárnap az Országház felsőházi termében ünnepséget rendeztek Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékére, melyen részt vettek az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért és plébániánk képviselői is.

Az eseményen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket. 

IMG_1534.JPG

Az emlékülésen ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, Esterházy János megerősít minket kereszténységünkben, magyarságunkban, közép-európai sorsközösségünkben.

A Rákóczi Szövetség idén Erdő Péter bíboros-prímásnak adományozta az Esterházy-díjat – mindazért, amit a kereszténységért tett és tesz, különös tekintettel is a magyarság és Európa lelki megújulását szolgáló budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezéséért.

A laudatiot Orosch János nagyszombati érsek mondta. A bíborost méltatva kiemelte, Erdő Péter püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) élén.

Hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros 25 könyv és csaknem 250 tudományos cikk szerzője. Erdő Péter sokrétű egyházi és tudományos munkásságának híre messze meghaladja Magyarország határait. Elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, 25 év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta – fogalmazott Orosch János.

Erdő Péter az elismerést megköszönve kiemelte, Esterházy János alakja ma is elgondolkodtató. Életútja bizonyítja, hogy a keresztény értékek képviselete a közéletben minden korban lehetséges, de csak, „ha készek vagyunk” akár a vértanúságot is vállalni. A bíboros emlékeztetett arra is, hogy a II. Vatikáni Zsinat több dokumentuma szól a hívők küldetéséről.

A zsinat a hívek feladatául jelöli meg, hogy az evilági dolgok rendjét, így a politikát, a gazdaságot, a művészetek és a tudomány világát is az evangélium szerint alakítsák. A II. Vatikáni Zsinat mintha biztatná a katolikusokat, hogy törekedjenek magas közéleti tisztségek betöltésére, és e pozíciókban is az evangélium értékeinek képviseletére. Ebből látszik, hogy a zsinaton kevés kommunista országból érkező püspök vehetett részt annak idején – jegyezte meg Erdő Péter. – Hiszen akár a római birodalom, akár a kommunizmus keresztényüldözéseinek korában a hívő embereknek esélyük sem volt az államot kormányozni. A feladatuk az volt, hogy helytálljanak és tanúságot tegyenek hitükről.

f065c4ed-9310-476a-93bb-9b3032dca4d2.jpg

Az országok ma sem egyformák, és ma is van, ahol eleve hittagadást kíván a részvétel a közéletben, míg máshol ugyan nem kívánják a hit megtagadását, de úgy működnek a szisztémák, hogy abban nem vehet részt az, aki nem akar a strukturális bűnök elkövetőjévé válni. Az adott helyen, az adott lehetőségek között kell tehát az egy és közös krisztusi küldetést teljesíteni. Ez a mi dolgunk. Esterházy János példája pedig megmutatja, hogy ez olykor csak a vértanúság vállalásával sikerülhet – fogalmazott a főpásztor.

Esterházy-díjban részesült Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke is.

61aa2149-fb1a-4575-9a15-e96aeac87a31.jpg

Molnár Imre történész laudációjában elmondta: Martényi Árpád 1998-ban kapcsolódott be az Esterházy János Emlékbizottság munkájába, 2008-tól ő a testület elnöke. Nagyrészt neki köszönhető, hogy noha mindmáig elmaradt Esterházy János politikai rehabilitációja, társadalmi rehabilitációja a visegrádi országok egész területére kiterjedően folyik.

Martényi Árpád az elismerést megköszönve felidézte: bizottsági munkájához családi indíttatása is volt, hiszen édesapja Esterházy János munkatársa volt, és mint sokan mások, ő is a felvidéki politikusnak köszönhette szabadulását, miután bebörtönözték az eperjesi fiatalok körében végzett munkájáért. Az elnök köszönetet mondott az emlékbizottság több tagjának és azoknak az idősebb kollégáknak is, akik tanították és kiválasztották a bizottságban végzett feladatra.

Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták, a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték.

A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott; ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; MTI

Fotó: MTI/Máthé Zoltán; Rákóczi Szövetség

Magyar Kurír