A jubileumi Szentév keretében plébániánk képviseletében Balga Zoltán atya és Veres Gergő diakónusjelölt Rómába zarándokoltak.

Hálával a szívükben vettek részt Leó pápa első általános kihallgatásán.

Az egyház szívében imádkoztak közösségünk tagjaiért! 

A második világháború utolsó napjaiban életét vesztő 36 magyar állampolgárra emlékeztek a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében szombaton.

A második világháború utolsó napjaiban életét vesztő 36 magyar állampolgárra emlékeztek a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében szombaton.

A tragikus esemény 80. évfordulóján a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), Magyarország prágai nagykövetsége, a prágai Ady Endre Diákkör (AED), a budapesti Műszaki Egyetem (BME), a település önkormányzata és az áldozatok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a sírokon.

A sírhelyeket a jubileum alkalmával egy új emlékművel jelölték meg, amelyet Túri Török Tibor szobrászművész készített.

A mintegy másfél méter magas táblán három dombormű, három különböző Jézus-arc látható.

Az új emlékművet Richard P. Polák helyi katolikus pap, valamint Éles György prágai magyar református tiszteletes áldotta meg. Richard P. Polák a megemlékezés előtt cseh nyelvű szentmisét celebrált a temetőkápolnában.

Az emlékmű elkészítésének és a megemlékezésnek a költségeit Bálint Zoltán csehországi magyar vállalkozó, a CSMMSZ alelnöke állta.

A megemlékezést Erdő Zoltánnak, a Magyar Nemzeti Tárogatóintézet igazgatójának a tárogatójátéka kísérte. A rendezvény végén Erdő Zoltán hangszerén eljátszotta a magyar és a cseh himnuszt.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke, Baranyi András, Magyarország prágai nagykövete, a BME küldöttségének képviselői Nemeslaki András, a BME nemzetközi rektorhelyettese vezetésével, valamint Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy

az amerikai hadsereg tévesen német lőszerszállító szerelvénynek vélte a személyvonatot, amely magyar egyetemistákat szállított Németországból Magyarországra professzoraikkal és családtagjaikkal, ezért légitámadást hajtott végre ellene.

A hallgatókat 1944 decemberében a nyilas kormány kényszerítette arra, hogy Németországban folytassák tanulmányaikat. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra. Az amerikai vadászgépek az esti órákban kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebeket kaptak. Utóbbiak közül 13-an a közeli Aš városának kórházában haltak meg.

Az áldozatok között volt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) három professzora, három mérnök-tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag. A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak.

Az aši kórház temetőjében nyugvó tizenhárom magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliraton az ő nevük már nem szerepel. A hazlovi tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával a BME kezdeményezésére. A sírhelyeket 2022-ben felújították.

Az emlékezők virágokat helyeztek el a néhány éve elhunyt Alžbeta Sztuková asszony sírján is, aki családjával együtt a háború után évtizedeken keresztül gondozta a magyar tömegsírokat.

MTI/Felvidék.ma

A Fatimai Szűzanya ünnepén (május 13.) közösségünk tagjai elzarándokoltak a Közép-Európai hiteles Fatima kegyhelyre, a csehországi Koclířovba.

Minden év májusában a kegyhelyen Magyarországért, a magyar lelki megújulásért imádkoznak és a Fatimai Szűzanya mai ünnepén Jude Thaddeus Okolo apostoli nuncius mutatott be ünnepi szentmisét, mely előtt 4 nyelven, köztük magyarul is imádkozták a zarándokok a Rózsafüzért.

A Jópásztor Alapítvány, a Pázmaneum Társulás és a Komáromi Római Katolikus Egyházközség Jó Pásztor vasárnapján a Szent András-bazilikában tartotta meg a XXXVI. Komáromi Imanapot, amely során a felvidéki magyar hívők ismét együtt imádkoztak a magyar főpásztorért, valamint a papi és szerzetesi hivatások megerősödéséért. Az ünnepi főpapi szentmise főcelebránsa dr. Fábry Kornél esztergom - budapesti segédpüspök volt, de Mons. Orosch János nagyszombati érsek is szólt a jelenlevőkhöz. Ahogy az imanap kezdeteinél, úgy az idei folytatáson is jelen volt a nejével Csáky Pál, az egykori MKP ex-miniszterelnök-helyettese, valamint tiszteletét tette Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke és több megyei képviselője is.   

A felvidéki magyar hívek és lelkipásztorok kezdeményezésére, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyházi programja keretében 1990 tavaszán született meg a Komáromi Imanap gondolata. A 46 hazai magyar pap részvételével, Léván tartott első megbeszélésen megfogalmazódott a cél: közösen kell fohászkodni a magyar főpásztorért, továbbá a papi és szerzetesi hivatásokért, valamint egy önálló magyar püspökségért.

Az imanapra, amely szellemi atyja Lénár Károly volt, első alkalommal 1990. június 3-án, pünkösd ünnepén került sor a komáromi Szent András-templomban. 

Az eltelt évek során e szentélyen kívül tartották már a Szent Rozália-templom előtt és a Klapka téren is, kisebb-nagyobb érdeklődés közepette. Annak 1993 óta keresztút is részét képezi, 2006-tól pedig a szervezők előadáson hívják fel a figyelmet egy-egy magyar szent vagy hitvalló életének jó példájára.

Az idei imanap három órakor szentségimádással kezdődött a bazilikában, majd fél négytől szabadtéri keresztúton vehettek részt a hívek, akik a közös imák és elmélkedések révén közelebb kerültek a szenvedő Krisztushoz. Fél öttől délutáni imaóra segítette az elmélyülést, amit Hitvalló példaképeink címmel egy előadás követett magyar hitvallók, többek között a 126 évvel ezelőtt, e napon született, Boldog Salkaházi Sára és Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek   jó példával szolgáló életéről.

Az esemény csúcspontjaként, öt órától került sor az ünnepi szentmisére, melyet ez alkalommal dr. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök atya mutatott be az oltártestvéreivel együtt, ám azelőtt Mons. Orosch János nagyszombati érsek is szólt a hívekhez.

Hangsúlyozta, ez a szentmise különleges alkalom, hogy együtt kérjük az Urat: küldjön nekünk olyan embereket, akik egész életüket az Istennek szentelik, s Krisztust követik a papságban vagy a szerzetesi életben.

Külön nagy tisztelettel köszöntötte Mons. Fábry Kornél püspök atyát: „Hálásak vagyunk a jelenlétéért és szolgálatáért, amely megerősít bennünket a hivatások melletti igyekezetünkben”. Ugyancsak üdvözölte a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, a Szent István Lovagrend és a Szent György Lovagrend jelen levő tagjait, valamint a papokon kívül a közéleti vezetőket, valamint a helyi és távolabbról érkezett híveket s a Mária Rádió hallgatóit is. Mindenkit arra sarkallt: imádkozzunk az új Szentatyáért, XIV. Leó pápáért azért, hogy

bölcsen és jó pásztorként vezesse népét korunk kihívásai között”

és az elhunyt Ferenc pápa lelki üdvéért is. Majd felkérte a főcelebránst az ünnepi szentmise bemutatására.

Kornél atyáról tudni kell azt, hogy 2000-ben Kaposváron szentelték pappá. A Budapesten megvalósuló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkáraként is szolgált, majd az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója lett. 2023 júniusában nevezték ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé, püspökké szentelése pedig ugyanazon év szeptember 2-án Budapesten történt. Az imanapon emlékeztetett: ma van a hivatások világnapja, amikor a világ számára más hivatásoknál nehezen befogadható papi és szerzetesi hivatásokról is szólni kell.

A Jóisten e hivatásokra nem az alkalmasokat választja ki, hanem a kiválasztottakat teszi alkalmassá… A papi hivatás alapvetően hit kérdése… Aminek üresnek kell lennie, az üres, aminek be kell töltetnie, az betöltetik”

– szögezte le. Rámutatott: azoknak a kiválasztott fiataloknak, akiket a Jóisten meghívott e szolgálatra, felgyorsult világunkban is, amelyből hiányzik a hűség, a kitartás és a lojalitás, meg kell hallaniuk a hívószót.

„Mi az, amit mi, papok a Jóistentől kapunk? A világon a legnagyobb hatalmat, mert a hatalom az szolgálat. Hatalmat kapunk a bűnök megbocsátására és az eukarisztia ünneplésére” – fogalmazott, majd arra a kérdésre kereste a választ: mit tehetünk annak érdekében, hogy minél többen mondjanak igent Isten hívására. „Aki megtalálja azt az utat, amit a Jóisten szán neki, akkor megtalálja a boldogságot is. Isten mindenkinek tervet ad az életébe, de a befejezés rajtunk múlik, hiszen szabad akarattal rendelkezünk…“ – fogalmazott.

Hozzátette: a nekünk kijelölt helyen igyekezzünk szentként, Jézus barátjaként, vele napi kapcsolatot tartva, élni az életünket, miközben nem kell mindenről lemondanunk. A papjainkat pedig a bántás és bírálatok helyett segíteni kell a szolgálatukban és imádkozni értük.

Hiszem azt, hogyha szeretettel vesszük őket körül, akkor ők is viszonozni fogják ezt a szeretetet... Kezdjünk el imádkozni XIV. Leó pápáért is, hiszen nincs könnyű helyzetben: embertelen feladat az 1,4 milliárd fős egyház vezetése! Hiszem azt, hogy a Jóisten szerető közösségekből ma is kiválaszt, hív papokat, szerzeteseket...“

– hangsúlyozta végül a főcelebráns. A XXXVI. Komáromi Imanap nemzeti imánk és a Boldogasszony anyánk (régi magyar Himnusz) közös eléneklésével zárult.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

www.ma7.sk