Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál dísztermében egész napos, Esterházy Jánost méltató konferenciára került sor, Közösségi megbocsátás és kiengesztelődés Esterházy János életműve és vértanúsága fényében címmel.
A rendezvény a béke, a népek közötti kiengesztelődés lehetősége, formája, a megbocsátás erénye, a múlt sebeinek gyógyítása, a kibékülés intézményes forrásai témáira épült. Előkészítő forrásként a Gaudium et Spes (a II. vatikáni zsinat lelkipásztori konstitúciója) szolgált.
A rendezvény szervezői a Paulus Hungarus Erkölcsteológiai Munkacsoport, a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara, a Reconciliatio Esterházy János Egyesület, a Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a Waclaw Felczak Alapítvány voltak, a meghívott fővendég pedig S.E.R. Mons. Domenico Battaglia nápolyi érsek.
E felsorolt célok és témakörök alapján azt hinné a laikus ember, hogy a vallásügyi témában magas szintű előadások, rangos előadók sorozata csak egyházi embereknek, kutatóknak, érdeklődőknek szól. Viszont e témakör kimondottan Esterházy János életéhez kötődik, de a mai mindennapi életünk iránytűjeként volt összeállítva.
Minden előadó Esterházy életén keresztül mondta el, hogy mennyi isteni, krisztusi vezérvonala volt munkásságának, kitartásának, majd mártíromságának is,
valamennyi témára az ő életszakaszainak állomásait idézte.
Fotó: Esterházy János Zarándokközpont
A konferencia mons. Domenico Battaglia nápolyi érsek előadásával indult. „Az egyének és közösségek közötti párbeszéd és a béke szolgálata a pasztoráció eszközeivel” című előadása kihangsúlyozta a téma és a mindennapi életben való közösségépítés összehangolást. Ebben a legfontosabb emberi elem az alázat, a szolgálat- és segítőkészség.
A gyenge, magára hagyott emberek felemelése, segítése a krisztusi szeretet legnyilvánvalóbb megnyilvánulása.
Példákkal idézte életének azon szakaszát, ahol a legmélyebbre süllyedő ifjak és időskorúak életét karjaiban mentette és segítette át a végső reményteljes útra.
A „Nemzetszeretet, igazságosság és »sorsközösség« a tartós béke és a népek között megbékélés alapjai Isten szolgája Esterházy János szerint” című előadásában az olasz származású Fra Ambrogio Maria Canavesi atya gróf Esterházy János politikai életpéldáját elemezte.
A referátumokban felszólalt dr. Babčanová volt vatikáni szlovák nagykövet, az egyetlen személy, aki kiáll Esterházy János igazságot hirdető hite, üzenete mellett. Ezt már az Alsóbodoki Zarándokhelyen is kihangsúlyozta az emléknapok alkalmával.
Szlovák nézőpontból elemezve elítéli az Esterházy Jánossal kapcsolatos negatív állásfoglalásokat. Vallja, ennek meg kell változnia a kölcsönös békés együttélés érdekében is.
Fr. Pawel Cebula OFM Conv. lengyel nézőpontból mondta el véleményét, aki a boldoggá avatás kezdetétől hűséges ügyvivője mind Magyarországon, ahol szolgál, mind hazájában.
A II. szekcióban a kiengesztelődés, a megbocsátás, a megtérés, a közösségi bűnbocsánat volt a téma.
Dr. Laurinyecz Mihály atya előadásában „A közösségi megtérés, intézményi reflexió, mint a kiengesztelődés útja” címmel mondta el gondolatait.
Gregorz Górny újságíró „A lengyel–német püspöki kar által kezdeményezett kiengesztelődési folyamat (1965)” címmel ismertette a két nemzet közeledését.
A kerekasztal-beszélgetés során két felvidéki plébános, dr. Gábor Bertalan Szepsiből és Bozay KrisztiánDunaszerdahelyről mondta el tapasztalatait, gondolatait.
Surján László, a két nemzet megbékélésének apostola itt is Esterházy János életének példájával szorgalmazta a megbékélést, kiengesztelődést.
Tanúságtételt tett Kunszabó Zoltán diakónus Budapestről:„Úgy érzem, hogy a Szentlélek arra vezet minket, hogy ahogyan őseink karddal harcoltak együtt évszázadokon át, úgy kell nekünk együtt küzdenünk imádságban nemzeteink és Európa szellemi védelméért és megtéréséért.”
Balga Zoltán prágai plébános ismertette a prágai magyarok, szlovákok és csehek békés együttélését, mind a civil, mind a hitéletben.
A záró összefoglalót S.E.R. mons. Dornenico Battaglia nápolyi érsek tartotta, aki egyben megáldotta a konferencia résztvevőit.
A kiengesztelődési szentmisét az egyetem kápolnájában tartották meg az egyházatyák. A szentmise homíliáját Molnár Tamás pozsonyi plébános tartotta, aki Esterházy János kiengesztelését, rehabilitációját, boldoggá avatását is imájába foglalta.
A konferencia hallgatói között a legfiatalabb korosztályt három felvidéki (komáromi ) középiskolás diák képviselte tanárnőjükkel, Visnyei (Oláh) Viktóriával. A diákok igen nagy érdeklődéssel hallgatták végig az előadásokat. Jelenlétük példaértékű, a tanárnőnek is köszönhetően.
A konferencia vezérmotívuma a megbékélés, a megbocsátás, az igazmondás, az irgalom, a kegyelem, s a kiengesztelődés volt, s ez kell, hogy vezéreljen mindannyiunkat.
Az igazságnak arca van, s ezt az arcot akarják elvenni tőlünk.
Az ítéletnek nincs arca. Ezt tükrözi Esterházy János példája is. Esterházy János nem a szenvedést vállalta, hanem a helytállást, és ezért szenvedett!
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma