Oltáriszentség

OLTÁRISZENTSÉG

Az Oltáriszentség (Eucharisztia) Jézus áldozati teste és vére a kenyér és a bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővételezte és mint örök emlékezetét az Egyházra hagyta.

 

A szentáldozás, áldozás: az Oltáriszentség vétele. Az ősegyházi kifejezése, a szentek közösségét vagy a szent dolgokban, Jézus testében és vérében való részesedést jelölte.

 

Az elsőáldozás: az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele felnőttkeresztség esetén, illetve olyan 9 évét betöltött gyermekek esetén, amikor megfelelő oktatás után a gyermek már különbséget tud tenni az Oltáriszentség és a közönséges kenyér között és képes a gyónásra.

 

A betegek áldoztatása: a lelkipásztoroknak gondoskodniuk kell arról, hogy a betegek és öregek a lelki áldozáson és a szent útravalón kívül is magukhoz vehessék az Eucharisztiát. Akik az ostyát nem tudják magukhoz venni, a bor színe alatt is áldozhatnak. A betegek áldoztatását pap, s ha nincs szükség gyónásra, diákonus, akolitus vagy püspöki fölhatalmazás alapján egyszerű hívő is végezheti az előírt szertartás szerint.

 

Gondoskodjunk arról, hogy beteg, idős testvéreink rendszeresen járulhassanak az Oltáriszentséghez!

 

Jelentkezni lehet munkaidőben a plébánia elérhetőségeinek valamelyikén.

Oltáriszentség