Hírek

a magyaridok.hu tudósítása és fotója
 
A csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar-cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől Dominik Duka bíboros, Prága érseke szerdán a Parlamentben. 

Az ünnepségen, amelyen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: Dominik Duka bíboros az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja.

Kiemelkedően sokat tett a népeink közötti megértés elmélyítéséért, a csehországi magyarság hitéletének gazdagításáért, közösen vallott „hagyományos értékeink felmutatásáért és védelméért”. Ezekért az érdemekért méltán illeti meg a kitüntetés, amelynek átadásával „ma egész nemzetünk nevében fejezzük ki elismerésünket és őszinte köszönetünket” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A kormányfő egyházügyekért felelős helyettese kitért arra is, hogy a bíboros az 1956-os forradalom 60. évfordulóján személyesen kezdeményezte, hogy Prágában gyászmise keretében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről, és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett.

Kiemelte, hogy az 1970-ben pappá szentelt Dominik Duka gyakran felkeresi hazánkat, és templomainkban rendszeresen celebrál szentmisét. Szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is: kérésüket meghallgatva lehetővé tette, hogy több éves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség.

Ennek érdekében ő kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, valamint rendelkezésre bocsátotta a belvárosi Szent Henrik-templomot és a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet – sorolta Semjén Zsolt.

Hozzátette: a bíboros és Magyarország bensőséges kapcsolatának másik pillére a hittérítő Szent Adalbert személye. Azé a nagy formátumú egyházi férfiúé, aki a legendák szerint Szent István királyunk megkeresztelője – vagy talán bérmálója – volt, s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel.

Nem véletlen, hogy bíborosként celebrált első szentmiséjén Dominik Duka a prágai székesegyházban éppen Szent Adalbert, a közép-európai népek e kiemelkedő közös személyiségének emléke előtt tisztelgett – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Dominik Duka köszönetet mondott a kitüntetését, azért, hogy azt a Parlament épületében vehette át, amelyet a feltámadás jelképének nevezett. Szent Adalbert személyét méltatva rámutatott: már hajdanán összekötötte nemzetünket, s jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát.

Ebben a vonatkozásban említette meg III. Ottó német császárt, I. Mieszko lengyel fejedelmet, valamint II. János Pál pápát, szavai szerint az ő szellemi hagyatékuk, üzenetük él tovább a visegrádi országok együttműködésében is.

Kitért arra is, hogy a 15-18. században Magyarország, az akkori magyar királyság jelentős áldozatot hozott a török terjeszkedés megállítására, és sajnálatos, hogy ezeket a történelmi tényeket ma más sokan elfeledik.

Méltatta Mindszenty József bíboros alakját is, akinek magatartása, kiállása inspiráló volt. Hozzátette: nagy tiszteletet ébreszt benne a bátor magyar nép 1956-os felkelése.

Áder János köztársasági elnök 2017. december 6-án a prágai Motol köztemetőben megkoszorúzta Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság két világháború közötti vezetőjének az emléktábláját, amely a temetőben létrehozott Kommunizmus Áldozatainak Emlékművén található. 

A 2. világháború után letartóztatott, a fasizmussal való együttműködés vádjával 1947-ben halálra ítélt, majd – miután ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre módosították – a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János hamvait a múlt század hatvanas éveiben helyezték el titokban más politikai foglyok hamvaival együtt az akkori jeltelen motoli tömegsírban.

Esterházy János neve csak néhány éve került fel a prágai Kommunizmus Áldozatainak Emlékművére. A felvidéki magyar politikust mindmáig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván. A csehországi magyarok azonban tisztelik Esterházyt, igyekeznek megtisztítani nevét a vádaktól, és elérni rehabilitációját.

Áder János ünnepélyes főhajtása után több csehországi magyar szervezet képviselői is megkoszorúzták az emlékművet.

 (MTI)

Jelentős változás történt december elsejével a prágai magyar katolikus hívek életében: Dominik Duka bíboros e nappal személyi plébániaként létrehozta a Prágai Magyar Katolikus Plébániát a felvidéki Balga Zoltán atya vezetésével.

A prágai magyar közösség december 17- én ünnepli a plébánia megalakulását, amikor Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása mutat be szentmisét a Szent Henrik- plébániatemplomban.

Prágában 2016. július elsejével állították vissza a Prágai Főegyházmegye területén élő magyar katolikus hívek lelkipásztori szolgálatát. Dominik Duka bíboros a magyar hívek lelkipásztori szolgálatával a csábi születésű, korábban Ipolyságon és Ipolyvisken szolgáló Balga Zoltánt bízta meg.

2017. október 21-én Brünnben tartottunk magyar nyelvű szentmisét. 

A Grohova utcai Szent Család Templomban több tucat magyar hívő gyűlt össze, hogy anyanyelvükön imádkozzanak, ill. hallgassák Isten igéjét.

 A szentmisét követően a CSMMSZ Brünni Alapszervezetének szervezésében megkoszorúsra került a Kazinczy-emléktábla a brünni Spielbergben.

A következő brünni szentmise december 9-én lesz 14 órakor. A szentmise előtt ismét lehetőség nyílik a gyónásra!

Szeptember 21-én a négy ország művészeinek részvételével koncertre került sor a prágai Magyar Nagykövetség – Prágai Magyar Intézet közreműködésében. A koncerten cseh, lengyel, magyar, szlovák művésztanárok és tanítványaik a művészet nyelvén fogalmazták meg együttműködésüket és reményüket a közép-európai felnövekvő nemzedék közös jövőjében. 

A hangversenyen visegrádi szerzők – Viliam Figuš-Bystrý, Alexandr Sergejevič Dargomyžskij, Antonín Dvořák, Mieczysław Karłowicz, Stanisław Moniuszko, Kodály Zoltán – művei hangzottak el. Megnyitó beszédet mondott dr. Boros Miklós prágai magyar nagykövet.