Esterházy János mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepséget a Rákóczi Szövetség március 7-én Budapesten, az Országház felsőházi termében. Az ünnepségen Esterházy János-díjat kapott Dominik Duka bíboros, emeritus prágai érsek és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesület.
A cseh bíborost Erdő Péter bíboros, prímás laudálta az Országházban, beszédét az alábbiakban közreadjuk.
Az idei Esterházy-díjat a Rákóczi Szövetség elnöksége Dominik Duka bíboros, nyugalmazott prágai római katolikus érseknek adományozza mindazért, amit Esterházy János kultuszáért, a Csehországban élő magyar hívőkért és a kereszténység szolgálatáért tett.
Bíboros atya nemcsak Csehország kiemelkedő egyházi személyisége, nemzetének a hitért, a demokráciáért és szabadságért folytatott küzdelmének kiemelkedő, hiteles képviselője, hanem a cseh–magyar kapcsolatok következetes ápolója is.
Duka bíboros úr nem először jár az Országházban, 2018. május 23-án a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől a csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar–cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként.
Jaroslav Duka 1943. április 26-án született Hradec Královéban. Édesapját az ’50-es években a kommunista rendszer börtönbe záratta, ugyanabban a börtönben raboskodott, ahol Esterházy János. Fiát, Jaroslavot is meghurcolták fiatal korában, csak 1965-ben tudta megkezdeni teológiai tanulmányait. A ’60-as évek végén titokban lépett be a domonkos rendbe és akkor vette fel a Dominik nevet. 1970-ben pappá szentelték, de az állam 1975-ben megvonta tőle az engedélyt, ezt követően 15 évig fémmunkásként dolgozott. Illegális tevékenységéért 1981–82-ben a plzeňi (Pilsen) börtönben raboskodott Václav Havellel együtt.
1998-ban Hradec Králové püspökévé nevezte ki II. János Pál pápa. 2010-ben XVI. Benedek pápa tette meg Prága érsekévé, majd 2012-ben bíborossá nevezte ki. 2022. május 13-án a Szentatya elfogadta kérelmét és nyugállományba helyezte.
Dominik Duka prímás, érsek azon kevés cseh közéleti és egyházi személy közé tartozott, akik kezdettől fogva nyíltan és nyilvánosan kiálltak a kommunizmus üldözöttjeinek és áldozatainak ügye mellett, így Esterházy János mártírunk csehországi emlékének ápolása mellett is. Támogatásáról biztosította a prágai magyar nagykövetség kezdeményezését, hogy közösen a cseh Politikai Foglyok Konföderációjával, annak elnök asszonyával Nadežda Kavalírovával emléktáblát állítsanak Esterházy Jánosnak Prágában. Az emlékműre két emléktábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát. 2011-ben megáldotta Esterházy János emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén, a prágai Motol temetőben. Esterházyról szólva kiemelte: mindvégig hű maradt történelmi nevéhez és keresztény hitéhez. Mindig azon volt, hogy az igazság, az emberi méltóság és a szabadság oldalán legyen.
Dominik Duka szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is, lehetővé tette, hogy több éves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, valamint rendelkezésre bocsátotta a belvárosi Szent Henrik-templomot és a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet.
Az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja. Gyakran felkeresi hazánkat, templomainkban rendszeresen celebrál szentmisét, felszólal számunkra fontos történelmi események alkalmával, 2016 július 9-én Szombathelyen pápai legátusként ő vezette az ünnepi szentmisét Szent Márton születésének 1700. évfordulóján. 2016. augusztus 22-én a Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusában tartott konferencián az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából osztotta meg gondolatait, Mindszenty kardinális szerepére utalva; 2016. október 19-én a Domonkos-rend megalapításának 800. évfordulója alkalmából Sopronban tartott előadást; 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Prágában kezdeményezte, hogy gyászmisében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett.
A hittérítő Szent Adalbertet tekinti példaképének, aki a legendák szerint Szent István királyt megkeresztelte, s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel.
Szent Adalbert személye már régen is összekötötte a magyar, a cseh, a lengyel nemzetet és Közép-Európa más népeit, és jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát. Az Árpád-házi uralkodók és szentek, Erzsébet, Margit és Prágai Szent Ágnes szellemisége, karizmája ma is eleven az országainkban.
Dominik Duka bíboros a missziós kereszt tiszteletére 2020 március elején celebrált ünnepi szentmisét Prágában. Az érsek prédikációjában nagyra értékelte az eucharisztikus kongresszus jelentőségét, maga is részt vett Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Párhuzamot volt Mindszenty József esztergomi, valamint Josef Beran prágai érsek élete között.
Tanúságtétele szerint a közép-európai főpásztorok, Mindszenty, Beran, Stepinac, Wyszyński bátorsága példaértékű az egész Egyház számára, és reményt ad a jövőre nézve.
Amikor a Rákóczi Szövetség Duka bíboros urat Esterházy-díjban részesíti, ez bátorítás számunkra, hogy a történelem különböző helyzeteiben hűséggel és szeretettel képviseljük közös örökségünket, azt a krisztusi hitet, amely itt, Közép-Európában szentek és vértanúk tanúságtétele által ma is él, és erőforrás népeink számára.
Bíboros úrnak a kitüntetéshez nagy szeretettel gratulálok.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyar Kurír
(ki)