Hírek

A bíborosi testület döntésének értelmében Robert Francisc Prevost XIV. Leó néven lett Róma 267. püspöke, egyben a Katolikus Egyház feje.

Fehér füst szállt fel 2025. május 8-án este hat óra után pár perccel a Sixtus-kápolna kéményéből, ezzel egy időben megszólaltak a Szent Péter-bazilika harangjai, ezzel jelezve, hogy újra van pápánk.

XIV. Leó pápa életrajza

Az új pápa, Robert Francis Prevost, aki a XIV. Leó nevet választotta, 1955. szeptember 14-én született az Amerikai Egyesült Államokban, Illinois államban, Chicagóban. Édesapja, Louis Marius Prevost francia és olasz, míg édesanyja, Mildred Martínez spanyol származású volt. Két testvére van, Louis Martin és John Joseph.

Gyermekkorát az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, ahol előbb az ágostonosok kisszemináriumában tanult, majd a pennsylvaniai Villanova Egyetemen, ahol 1977-ben matematikából szerzett diplomát, sőt filozófiai tanulmányokat is folytatott. Ugyanezen év szeptember 1-jén belépett a noviciátusba a Szent Ágoston-rend Saint Louis-i Jótanács Anyja tartományában, és 1978. szeptember 2-án letette az első fogadalmat; 1981. augusztus 29-én pedig az örökfogadalmat.

Ezután tanulmányait a chicagói Catholic Theological Union egyetemen folytatta, ahol teológiából diplomát szerzett. 27 évesen elöljárói Rómába küldték, hogy kánonjogot tanuljon az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen (Angelicum). Rómában, 1982. június 19-én a Szent Mónika ágostonos kollégiumban Jean Jadot püspök – aki akkor a Nem Keresztények Titkársága (ma Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma) alelnöke volt – pappá szentelte.1984-ben licenciátust szerzett, majd 1985–86-ban Peruban, a chulucanasi misszióban (Piura tartomány) szolgált. 1987-ben megvédte doktori disszertációját A helyi perjel szerepe a Szent Ágoston-rendben címmel. Ugyanebben az évben kinevezték az Olympia Fields-i (Illinois állam, USA) Jótanács Anyja ágostonos tartomány hivatásokért felelős és  missziós igazgatójává.

1988-ban Peruba, a trujillói misszióba küldték, hogy a chulucanasi, az iquitosi és apurímaci ágostonos vikariátusban a rendi jelöltek közös képzését vezesse. Tizenegy éven át több fontos tisztséget töltött be: 1988–92-ig a közösség perjele, 1988–98-ig a formációért felelős igazgató, valamint 1992 és 1998 között a már fogadalmat tett testvérek tanára volt. Emellett a trujillói érsekségben 1989–98-ig bírói helynökként tevékenykedett, valamint a San Carlos és San Marcelo nagyszemináriumban tanított kánonjogot, patrisztikát és erkölcstant. Egyidejűleg a város szegények lakta peremén lévő Miasszonyunk, az Egyház Anyja filiálé lelkipásztori gondozásával is megbízták, amely később Szent Rita titulussal vált önálló plébániává (1988–99), valamint 1992-től 1999-ig a monserrati Miasszonyunk-plébánia adminisztrátora is volt.

1999-ben kinevezték a chicagói Jótanács Anyja tartomány perjelévé, majd két és fél évvel később a rend általános káptalanján rendtársai őt választották meg a rend generális perjelévé, és 2007-ben egy második mandátumra is megerősítették tisztségében.2013 októberében visszatért Chicagóba, és a Szent Ágoston-kolostorban a formáció igazgatójaként, illetve első tanácsosként és tartományi helynökként szolgált egészen 2014. november 3-ig, amikor Ferenc pápa kinevezte a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává és szufári címzetes püspökké. November 7-én kezdte meg szolgálatát az egyházmegyében, ahol James Patrick Green apostoli nuncius fogadta, majd kicsivel több mint egy hónappal később, december 12-én, Guadalupei Boldogságos Szűz Mária ünnepén a Santa Maria-székesegyházban püspökké szentelték.

Püspöki mottója: „In Illo uno unum” („Őbenne, az egyetlenben egy”), amelyet Szent Ágoston egy prédikációjában, a 127. zsoltár magyarázatában fogalmazott meg, hogy megértesse: „bár mi, keresztények, sokan vagyunk, az egyetlen Krisztusban egyek vagyunk”.Ferenc pápa 2015. szeptember 26-án Chiclayo püspökévé nevezte ki, 2018 márciusában pedig a perui püspöki konferencia második alelnökévé választották, amelyen belül a gazdasági tanács tagja és a kulturális és oktatási bizottság elnöke is lett. Ferenc pápa 2019-ben a Klérus Kongregációja tagjává, majd a következő évben a Püspöki Kongregáció tagjává nevezte ki. 2020. április 15-én kinevezte a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává.2023. január 30-án a pápa Rómába hívta, és kinevezte a Püspöki Dikasztérium prefektusává, valamint a Latin-amerikai Pápai Bizottság elnökének, és érseki rangra emelte. Ugyanezen év szeptember 30-i konzisztóriumán bíborossá kreálta, és a Szent Mónika diakóniát adományozta neki; 2024. január 28-án vette azt hivatalosan birtokba. Mint a Püspöki Dikasztérium prefektusa, részt vett Ferenc pápa legutóbbi apostoli útjain, valamint a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlése első és második ülésszakán, amelyeket Rómában tartottak: az elsőt 2023. október 4–29. között, a másodikat 2024. október 2–27. között.

Mindeközben, 2023. október 4-én Ferenc pápa a következő dikasztériumok és bizottság tagjai közé emelte: Evangelizáció Dikasztériuma (az első evangelizációért és az új részegyházakkal foglalkozó részleg); Hittani Dikasztérium; Keleti Egyházak Dikasztériuma; Klérus Dikasztériuma; Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma; Kultúra és Nevelés Dikasztériuma; Törvényszövegek Dikasztériuma; Vatikánváros Államának Pápai Bizottsága.2025. február 6-án Ferenc pápa a bíboros püspökök rendjébe emelte, és megkapta az albanói szuburbikárius egyházmegyét. (A szuburbikárius egyházmegyék a római püspöki kollégium különleges részei, és hagyományosan a legmagasabb rangú bíborosok kapják ezeket a címeket – a szerk.)Három nappal később, február 9-én a Szent Péter téren – Ferenc pápa elnökletével – szentmisét mutatott be a fegyveres erők, a rendőrség és a biztonsági erők jubileuma alkalmából, amely a szentév második nagy eseménye volt.Miközben elődje, Ferenc pápa utolsó alkalommal kórházban tartózkodott a Gemelli-klinikán, Robert Prevost március 3-án a Szent Péter téren rózsafüzér imádságot vezetett a pápa egészségéért.

Szöveg: Magyar Kurír

Fotó: AFP és Magyar Kurír

Ferenc pápa 2025. április 21-én, 7 óra 35 perckor a Vatikánban visszaadta lelkét a teremtő Istennek.

Prágában csütörtökön 17 órakor tartunk szentmisét Ferenc pápa lelki üdvéért.

Temetése április 26-án (szombaton) 10 órakor lesz a római Szent Péter-téren.

Nyugodjon békességben!

IMG_3789.JPG

Közeledik húsvét, az egyház legnagyobb ünnepe. Szeretettel hívunk és várunk minden prágai magyar hívőt, hogy együtt ünnepeljük ezeket a szent napokat – anyanyelvünkön, magyar közösségben.

Éljünk a lehetőséggel, hogy magyar nyelven, közösségben ünnepelhetjük megváltásunk nagy titkát.

Áldott készületet kívánunk minden kedves testvérünknek!

b0e81ed0-22f6-4c61-bba9-5c90a30c22d5.jpg

2025. március 23-án, nagyböjt 3. vasárnapján a Szent Vitus székesegyházban tartották a Prágai Főegyházmegye állandó diakónus jelöltjeinek akolitusavatását. Ezen az alkalmon Mons. Jan Graubner érsek atya nevében Mons. Michael Slavík püspöki helynök a szentmiseáldozatra előkészített kehely és paténa átadásával közösségünkből Veres Gergőt akolitussá avatta.

486233639_1071163285042274_3261842927993237206_n.jpg

Az avatást megelőzően a diakónus jelöltek lelkigyakorlaton vettek részt Litoměřice-ben, ahol a meghívás és meghívásban való hűséges kitartás bibliai témáival foglalkoztak a résztvevők. A lelkigyakorlat a napi szentmise és közösen végzett zsolozsmán keresztül is építette a diakónus jelöltek közösségét és támogatta a felkészülést a lektori szolgálatra.

Az akolitus a II. Vatikáni Zsinatig a papszentelést megelőző kisebb rendek között a legmagasabb fokozat volt, majd a zsinat után a második (szintén legmagasabb) szolgálati fokozatént éledt újjá. Legfontosabb szolgálata a liturgiákon a pap segítése, elsősorban a könyvek és edények előkészítése, átadása, tartása, visszarendezése, valamint az Eucharisztia tabernákulumból való előhozatala. A szentmisén feladatai elsősorban felajánláskor és az áldoztatás kapcsán vannak. Mint a szentáldozás rendkívüli kiszolgáltatója a pap mellett szintén megáldoztathatja a híveket, majd segédkezik a purifikálásban. A szentmisén kívül megáldoztathatja a híveket akár a templomban, akár otthonaikban, vezethet közösségi imádságokat, igeliturgiát, illetve a felszentelt szolgálattevő akadályoztatása esetén elvégezhetia temetési szertartást.

486635175_1071163298375606_8519747816124166141_n.jpg

A római rítusú Egyház mai gyakorlatában az akolitus avatás az a pont, amikor egy-egy közösségében a liturgikus szolgálatot rendszeresen és elkötelezetten teljesítők vagy a szerpapságra, és áldozópapságra készülők először kapnak az Anyaszentegyháztól az egyházmegyét vezető püspök áldása által ünnepélyes felhatalmazást a liturgikus cselekményen történő szolgálat elvégzésére. Az akolitus olyan felavatott személy, aki ismeri a liturgikus szabályokat, otthonosan mozog a szent térben, gazdája és őre mindazon a liturgikus könyveknek, ruháknak, eszközöknek, amelyeket a szentmisén és más szertartásokon használ az Egyház.

A szentmise keretében minden jelöltet nevükön szólítva vezették az összegyűlt hívek elé a Szent Vitus székesegyház szentélyébe, majd Mons. Michael Slavík atya könyörgő imádsága és áldása után egyenként előlépve a következő szavak kíséretében átvették a szentmiseáldozatra előkészített kelyhet és paténát: „Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret és bort, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál”. 

Erre az ünnepi alkalomra családján kívül közösségünk tagjai is elkísérték Gergőt, ezzel is támogatva őt a felkészülés útján, illetve jelenlétükkel kifejezésre juttatták  az akolitus szolgálat közösségi jellegét is. 

A második fokozat felvételével Gergő folytatja a diakónus formációt, mely a teológiai tanulmányokat követőhároméves készületi időszakot jelent. Ezalatt az Egyház vezetésével válik késszé arra a közösségi szolgálatra, amit a diakonia jelent. Ez a szolgálat a Lumen Gentium értelmében a követező képpen foglalható össze: „A diakónus feladata, hogy ünnepélyesen kiszolgáltassa a keresztséget, őrizze és kiossza az oltáriszentséget, az egyház nevében eskessen és megáldja a házasulókat; elvigye a szent útravalót a haldoklóknak, Szentírást olvasson a híveknek, oktassa és buzdítsa a népet, vezesse a hívek istentiszteletét és imádságát, kiszolgáltassa a szentelményeket és temessen.”.

Imádsággal kísérjük Gergőt ezen az úton és imádkozzunk azért, hogy Teremtő Istenünk minél több papi és szerzetesi hivatást ébresszen az Őt keresőkben!

A Prágában élő magyarok hosszú évek hagyománya szerint az évnek ebben a kora tavaszi időszakában, márciusban, Esterházy János születésének és halálának havában összegyűlnek és fejet hajtanak a mártír politikus emléke előtt. Prága nyüzsgő, a világ minden tájáról érkező turistákkal megtelt városában a magyarok emlékező gyülekezete különleges figyelmet igényel.

Hogy miért gondoljuk így?

Március 22-én, Motolba érkezve a temetőben egy domboldalon felkaptatva találjuk meg a Kommunizmus áldozatainak emlékművét, ahol számos emléktábla őrzi azoknak a nevét és emlékét, akik a diktatúra áldozataiként itt lettek közös nyugalomra helyezve.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Külön emléktábla irányítja a figyelmet Esterházy Jánosra. Az emlékező gyülekezet érzülete mélyen megindító, hiszen a hívő emberek tiszteletével fordulnak felé. Magukénak érzik személyét, mert itt élt Prágában, mint parlamenti képviselő, csehországi börtönökben is szenvedett, és ezen a helyen lettek egy közös sírban elhelyezve földi maradványai.

Az idei alkalom a halálának már a 68. évfordulója volt, s mint megtudtuk, a prágai magyarság minden évben ebből az alkalomból és ezen a helyen gyűlik össze a legnagyobb számban.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Dr. Baranyi András, Magyarország prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

úgy utalt a sírhelyre, mint amelynek szimbolikus jelentősége van minden magyar számára, aki Prágában él.

Dr. Baranyi András, Magyarország prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (Fotó: HA/Felvidék.ma)

Emellett kifejtette, szimbolikus ez a hely, mert két sír van egymás mellett, és sírjaikban is egyesíti a kommunizmus magyar és cseh nemzetiségű áldozatait. Szimbolikus ez a hely, mert akiknek nincsenek Prágában magyar hozzátartozói eltemetve, itt tudnak megemlékezni a halottaikról. Jelképes ez a hely, mert egy olyan személyről emlékezünk meg, aki évtizedekkel halála után is egyesíti a nemzeteinket, egyesíti a régió népeit, cseheket, szlovákokat, magyarokat, lengyeleket.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A jövőre vonatkozó tanulságokról elmondta, őrizzük meg Esterházy emlékét, vállaljunk kötelezettséget arra, hogy az általunk képviselt értékeket tovább örökítsük, hogy az ő humanizmusát, az ő küzdelmét az emberi méltóságért tovább visszük és szívünkben őrizzük.

A megemlékezést megtisztelte jelenlétével Dominik Duda bíboros úr, nyugalmazott prágai érsek, akit ebben a hónapban a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntetett ki. Őeminenciája méltatta Isten szolgája, gróf Esterházy János közép-európai gondolkodását, s fájlalta, hogy napjainkban a visegrádi négyek együttműködése látszólagos, pedig Esterházy János politikai értékrendjének megvalósítása ezen a területen különösen kívánatos lenne.

Dominik Duda bíboros úr, nyugalmazott prágai érsek (Fotó: HA/Felvidék.ma)

A megemlékezésnek a Mille Domi prágai magyar kórus vezetésével közösen elénekelt nemzeti imánk, a Himnusz és Szózat adott ünnepélyes keretet. A koszorúk, virágok elhelyezése után, nem maradhatott el a közös fotózás sem.

Majd Balga Zoltán, a prágai katolikus hívek lelkésze, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért elnöke a plébánia közösségi termébe invitálta az emlékezőket.

Közösségi élmény

A közösségi teremben kedves üdvözlés és élénk beszélgetés fogadta az érkezőket. Érdeklődésünket felkeltette, hogy vajon honnan származnak a ma Prágában élő, magyarok. S természetesen a teljesség igénye nélkül a tapasztalás szerint említjük meg, hogy hallottuk Csáb, Lúcs, Bátorkeszi, Pered és Nagymegyer neveit.

S láttuk azt is, amikor a szülőföldre való, akár több évtizedes visszaemlékezés bizony fátyolos bevonatot képzett a szem tükrében.

Ám az emlékezésnek még nem volt vége. Megidézésre került egy másik személy, aki a prágai magyarok körében is nagy tiszteletnek örvend.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Egy kisfilmben Duray Miklós osztotta meg gondolatait Esterházy Jánosról, emberi és politikai nagyságáról. Az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, mint a Szövetség a Közös Célokért társulás tagszervezete csatlakozott a rendezvény-sorozathoz, amelyet Duray Miklós, a SZAKC tiszteletbeli elnökének, születése 80. évfordulója alkalmából hirdettek meg.

Így Prágában, ebben a pillanatban a 20. századi felvidéki magyar közélet két meghatározó személyisége volt jelen a beszélgetésekben.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Szövetség a Közös Célokért társulás egyik fontos célkitűzése volt Duray Miklós méltó temetésének a megszervezése, most pedig azt a közös célt követik, hogy egy méltó, felvidéki szobrászművészek által készített síremlék álljon nyugvóhelyén, a losonci temetőben.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A délután folyamán Szász Péter, az Esterházy Akadémia képviseletében osztotta meg gondolatait, amelyek rámutattak, hogy Esterházy János az anyaszentegyház hű fia volt, római katolikusként mindig képviselte a keresztény értékeket, törekedett azokat megvalósítani, aprópénzre váltani az ő gyakorlati politikájában és az emberekhez való személyes viszonyában.

Szász Péter (Fotó: HA/Felvidék.ma)

Ugyanakkor képviselte azokat az általános emberi értékeket is, mint a magyarsága, nemesi küldetéstudata, hivatástudata, a családi- illetve a politikusi élete, valamint a Lengyelországhoz való kötődése az édesanyja révén.

Kiemelte, példája arra tanít, hogy mindenki vállalja és teljesítse be ma is ezeket a küldetéseket a személyes életterületén.

Szentmise a boldoggá avatásért

A program nagyböjt harmadik vasárnapján Balga Zoltán atya celebrálásában, Esterházy János boldoggá avatásáért bemutatott szentmisével folytatódott, Prága belvárosában, a Szent Henrik és Kunigunda templomban.

Balga Zoltán atya (Fotó: HA/Felvidék.ma)

Balga Zoltán atya a szentmise lelkiségében szintén Esterházy János hitbeli meggyőződését emelte ki, melyet édesanyjától örökbe kapott. A börtönévek súlyos időszakában ez a hit tovább mélyült benne. Emlékiratai szólnak arról, hogy valójában ekkor tapasztalta meg, mit jelent az Istennel lenni a bajban, mit jelent Istent megtapasztani a kereszthordozásban. Olyan hitet látunk Esterházy János személyében, amely a nehéz megpróbáltatások alatt is életének kiindulópontja volt.

Tudni kell, hogy különböző krízishelyzetekben Esterházy János tanúbizonysága szerint, ugyanilyen origóként kell tekinteni a hívő embernek Istenre és arra a hitre, amely élő módon fejti ki hatását a mindennapokban, ha személy szerint és meggyőződésből fordul az Isten felé.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

S most már kedves olvasó, talán az is jól látható, hogy Prágában Esterházy János nem egy olyan személy, aki előtt kötelességtudatból évente egyszer fejet hajtanak.

A prágai magyar közösség számára egy élő példakép. Akiért magyar szívvel, magyar lélekkel imádkoznak, hogy ügye mihamarabb meghallgatásra találjon és a boldoggá avatottak között tudják üdvözölni.

Ismeretlenül is fogadjuk szívünkbe a cseh- és morvaországi magyarokat!  Tőlünk származnak, példaképeinkről a messze távolban gondoskodnak, fiataljainkat nevelik, s talán nekik is vannak nehézségeik és küzdelmeik, amelyekben akár egy ima erejéig, de melléjük állhatunk.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

HA/Felvidék.ma