Hírek

Magyarország Prágai Nagykövetsége az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából  ünnepi fogadást tartott október 19-én a Carlo IV Prague (Boscolo) hotelben.  

A magyar és a cseh himnusz eléneklése után ünnepi beszédében Dr. Boros Miklós nagykövet megemlékezett 1956 jelentőségéről. 

Az ünnepi rendezvényen a külföldi diplomát, politikusok és egyházi személyek mellett jelen voltak a helyi magyar szervezetek vezetői is.

 

 

Balga Zoltán atya, a prágai Szent Henrik templom plébánosa megemlékező magyar nyelvű szentmisét mutatott be Osztravában 2018. október 6-án, melyet agapé követett a Magyar Klubban.
 
A 27. évközi hétre vonatkozó szentmisén Mózes I. könyvéből hangzott el részlet Ádámról és Éva teremtéséről, a vonatkozó olvasmány pedig a házasság szentségéről beszélt. A prédikációban Zoltán atya kiemelte azokat a veszélyeket, érték eltolódásokat, melyek korunkban a házasságon túl minden kapcsolatot fenyeget. Ilyen veszély például a mindenek feletti énközpontúság, mely megakadályozhatja az alázatos figyelmet, mellyel a másik felé kell fordulnunk meghallva, megértve és elfogadva őt. Fontos korunk rohanó és mindentől mentes világában megtartani ezt a fajta szerető odafordulást a kapcsolatokban és Istent a hitünkben. „Egy jó kapcsolat áldozattétellel jár” - mondta Zoltán atya, hiszen a házasságban a két fél megszűnik önállónak lenni és „a kettő egy test lesz” (Ter 2,18-24). Az egyik legfontosabb ilyen szükséges áldozat az idő, melyet a másikra fordítunk, amit a másikért tartalmasan eltöltünk.
 
Azonban a másikért tett áldozat nemcsak a házasságban, hanem minden típusú közösségben elengedhetetlen. Ezt mutatják számunkra a szentek és vértanúk példái is, akik közül az aradi tizenháromra emlékezett meg az egybegyűlt ostravai és Ostrava környéki magyar közösség, áldozattételük napján, október 6-án. 1848-ban ezen a napon végezték ki azt a tizenhárom honvédtisztet Aradon, akik megalkuvást nem ismerve helyezték az ország szabadságát saját életük elé, örök példát mutatva alázatról és önfeláldozásról.
 
Lelkiekben megerősödve és meggazdagodva a közösség a Magyar Klubban folytatta a délutánt, kellemes beszélgetéssel, fenséges harapnivalók és üdítő nedűk társaságában, amit ezúttal is köszönünk az áldozatos előkészítőknek. Az ostravai magyar közösség hagyományait követve az énekszó sem maradt el ezen a napon. A Csalogányok a szentmisét tették még emelkedettebbé, míg Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke, egy ballada részlettel varázsolta még értékesebbé a megemlékezés pillanatait.
 
Hálásak vagyunk Mindenkinek, aki időt, energiát áldozott, hogy ilyen népes és jó hangulatú szombatot lehessen közösen eltölteni!
 
Fotó: ITT
 
Harlov-Csortán Melinda
Fotó: Jenei János
 

Ünnepi szentmise keretében kérték a Szentlélek kiáradását a Prágában tanuló diákok, akik szép számban gyűltek össze 2018. október 14-én a belvárosi Szent Henrik templomban. Immár harmadik alkalommal került sor az ünnepi tanévnyitó szentmisére az Ady Endre Diákkör és a Prágai Magyar Katolikus Plébánia közös szervezésében.

Balga Zoltán atya prédikációjában arról beszélt, hogy a Szentírásban több olyan rész  is van, amely fiatalokat említ, és több helyen a sashoz hasoníltja a fiatalt. Arra tanít a Biblia, hogy a fiatalságnak az életereje (ami hasonló a sasnak a szárnyalásához, erejéhez), az nem pusztán a testi egészségből, tettvágyból, életkedvből fakad. Igazából akkor fiatal és életerős valaki, ha (ahogy a zsoltáros mondja) “az Úrban bízik”. Akkor szárnyra kelhet mint a sas, soha nem fog elfáradni.

További emlékeztetett arra, hogy a 2. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a fiatalok legfőbb és első apostolai a fiatalok. Tehát egymásnak tudják átadni az Örömhírt a hit megélésének szépségét. És a zsinati atyák rögtön hozzáteszik, hogy csak akkor, ha a fitalos, lendületes lelkület mellé csatlakozik a krisztusi lelkület.

A Rómában zajló fiatalokról szóló püspöki szinódus kapcsán Zoltán atya felhívta a   prágai magyar fiatalok figyelmét arra, hogy a szinódusi atyák szeretnének valamit adni a fiataloknak, útmutatást, gyakorlati tanácsot, hogy megtalálják a helyüket, hivatásukat az életben, és hogy ki tudjanak teljesedni. Ahogy Ferenc pápa fogalmazott, a fiatalkor ajándék, de egyben feladat is, hogy a bennük lévő talentumokat kamatoztassák. Palánki Ferenc püspök, aki a magyar egyházat képviseli a szinóduson, felszólalásában mondta: „A fiataloknak ne csak beszéljünk, hanem beszélgessünk is velük”! Ez vezessen bennünket is, hogy így tudjuk segíteni a fiatalokat hivatások megtalálásában!

A tanévnyitó szentmisén közreműködött az ezen alkalomból alakult kórus, akik ifjúsági énekekkel kapcsolódtak be a szentmise méltó ünneplésébe. A csodálatos fiatal hangok, a cselló- és gitárkíséret felejthetetlen élményt nyújtott. Bízunk benne, hogy lesz folytatás!

A szentmisét követően a plébánia kertjében folytatódott a program, ahol az Ady Endre Diákkör lelkes tagjai által készített gulyás került terítékre. A napsütéses időben lehetőség nyílott az új diákoknak az ismerkedésre, beilleszkedésre. 

A magyar plébánia egyik fő küldetése, hogy a nagyváros anonimitásában stabil pont tudjon lenni az itt tanuló magyar diákok számára. Ebben próbálnak segítségre lenni a hétfő esti ifjúsági találkozók, a közös kirándulások és az imaalkalmak is. Bízunk benne, hogy az Ady Endre Diákkör és a Prágai Magyar Katolikus Plébánia együttműködésének köszönhetően a Prágában tanuló fiatalok diákéveit sikerül mindinkább gyümölcsözővé és emlékezetessé tenni.

Fotó: ITT

2018. október 13-án nagy sikerrel mutatta be a naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör Mécs László irodalmi estjét, a költő halálának 40. évfordulója alkalmából a Prágai Magyar Katolikus Plébánián.

Mécs László eredeti neve Martoncsik József 1895-ben született a Kassa közeli Hernádszentistvánon. Tanulmányai után belépett a premontrei rendbe és élete végéig, 1978-ig lelkipásztorként és költőként tevékenykedett a történelmi események által megpróbáltatott időszakon kívül. 1943 és 1971 között nem publikálhatott Magyarországon, 1953 és 1956 között koholt vádakkal bebörtönözték. Mindezek ellenére itthon és külföldön is elismertséget szerzett a közönség és költőtársai körében, sokan a „két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb, leghatásosabb egyénisége[ként]” tartották és tartják ma is számon (Béládi Miklós (szerk.), A magyar irodalom története 1945-1975, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986). Alkotásai reflektálnak mind a hazai és egyetemes történelem eseményeire, mind pedig a katolikus értékekre valamint a személyek közötti kapcsolatok fontosságára hívják fel a figyelmet.

Hasonlóan, a Mécsvirág Irodalmi Kör is rendelkezik személyes kapcsolattal, a költő életútjának és munkásságának tisztelete mellett a közös származás miatt is fontosnak tartják Mécs emlékének ápolását. Az irodalmi kör, mely főként hölgyekből áll, széles korosztályi spektrumot mutat, ami szintén jelzi Mécs költészetének egyetemességét. A csoport tagjai az előadás előtt a várossal ismerkedtek meg, míg a nézőtér soraiban számos rokonuk, ismerősük foglalt helyet.

Az előadók végig kalauzolták az egybegyűlteket Mécs László életén és irodalmi munkásságán egy narrátor, számos versmondó és egy énekes kislány együttműködésével. Képet kaphatott a hallgatóság a kor ideológiájáról, politikai és történelmi eseményeiről ugyanúgy, mint a költő személyes kapcsolatairól (például édesanyjához fűződő viszonyáról például A királyfi három bánata című versben) és élethelyzeteiről (ilyen például az Isten csősze című alkotása). A verseket hallgatva feltárul Mécs által használt gazdag zenei nyelvezet és a verselés sokszínűsége („bimbó bomol belőle”, „átlátszó magány”). Megcsodálhatta a közönség a gyakran használt költői képeket (a virág, a ló, a csend és a gyermek gazdag metafora világát) és a szerző szemléletét és hivatástudatát is (”megszépül minden, ha szeretik” valamint „szívet oltok az evangéliumból” sorok által például). A történeti narráció és a versek több szempontból is reflektáltak egymásra az este folyamán. A nemzetközileg is sikeres életút bemutatása a kortársak versbeli megjelenítésével párosult azok név szerinti azonosítása mellett (például Madách Imre) munkásságuk megidézésére is kaptunk példát (úgy, mint Ady Endre Sem utódja, sem boldog őse... című műalkotásának parafrázisával).

Az est különlegessége, hogy a nézőtéren egy másik önkéntes előadókör tagjai is ültek, a kelenyei népdalénekesek hálájuk jeléül és minden résztvevő örömére néhány dallal kápráztatták el és zárták le az est hivatalos részét. Ezután az előtérben bekészített étel és ital társaságában volt lehetőség kötetlenebb formában folytatni a beszélgetést, fotók készültek a szép este emlékére, melyet emléktárgyak, kiadványok vásárlásával is maradandóbbá lehetett tenni. Bár Mécs munkásságát kétségtelenül meghatározták a viharos 20. század legmeghatározóbb (közvetlen magyar vonatkozású) eseményei (verseiben megjelenik a területi átrendeződés fájdalmas emlékét és Hitler alakját is), ember-, nép- és hazaszeretete (mások mellett a Vád- és védőbeszéd című alkotásának ismétlődő strófazárásával: „E fiúkért valaki felelős!”) időtlen például szolgál mindnyájunk számára. Hasonlóan mintaszerű a Mécsvirág Irodalmi Kör önzetlen és művészi munkája, mellyel ezeket az értékeket megmutatták a prágai közönség számára.

Hálásak vagyunk az élményért és szívből kívánjuk, hogy sokáig és még számos közösséggel tudják megosztani Mécs László személyének és munkásságának gazdagságát.

Foto: ITT

Harlov-Csortán Melinda

2018. október 2-án, Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán „A részegyházak belső rendje” címmel tartotta tudományos konferenciával egybekötött tanévnyitó éves rendes ülését a Magyar Kánonjogi Társaság.

A konferenciát az egyetem egykori rektora, és a kánonjogi intézet elnöke, Őeminenciája Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek nyitotta meg és vezette.

„Az egyházmegyei zsinat kánonjog-történeti megközelítésből” címmel Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem., az egyetem jelenlegi rektora és a kánonjogi intézet elnöke tartott videós előadást, majd Dr. Frankó Tamás, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora – „Az egyházmegyei hivatal és vezetése”, Dr. Juhász Gábor Tamás, megbízott előadó – „A plébánia fogalma és működése”, Balga Zoltán, doktorandusz, prágai katolikus lelkipásztor – „A főesperesek, esperesek és templomigazgatók  a hatályos jogban” címmel tartott előadást.

Nagy megtiszteletés számunkra, hogy e jelentős tudományos egyházjogi konferencián előádást tartott plébánosunk, Balga Zoltán atya is, képviselve Budapesten a prágai magyar közösséget.