Szenteste! Milyen szépen cseng ez a szó a mai napon! Szenteste!

De mitől szentebb ez az este, mint a többi? Húsvétkor, amikor ugyanígy nehézkessé vált a templomi szertartások megtartása, akkor a húsvéti gyertya fényénél énekeltük: „Áldott ez az éjszaka”. És most, karácsonykor, kicsit másabb szavakkal, de felhangzik a fenyőfák halvány fényénél, hogy „csendes éj, szentséges éj”. De miért lett szent ez az este? 

Mert ez az este igazán képes arra, hogy ha egy pillanatnyira is, de az embert Isten felé fordítsa. Szent, mert kapcsolatban van Istennel. Nem elválaszt, hanem összeköt vele.

Mi általában félünk a sötétben, az esti, fény nélküli helyeken.

De milyen érdekes, hogy a Betlehem környékén tanyázó pásztorokról azt írja az Evangélium: „beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek.” Nem a sötéttől féltek ezek a pásztorok, hanem a ragyogó fényességtől. Mert már régen nem láttak ilyent, talán soha nem is.

Így voltunk mi is ezzel az idei karácsonnyal: megszoktuk azt, hogy ezt nem lehet, azt nem szabad, ezt így, azt úgy kell csinálni. Megszoktunk már sötétben járni. Hajnali rorátéra talán már behunyt szemmel is eltaláltunk. De a karácsonytól egy kicsit tartottunk. Milyen lesz így ez az ünnep, lesz-e olyan, mint szokott. Van, akinek eddig sem jelentett sokat, de most még annyit sem fog? Ránk ragyog a karácsony fénye, nem a fényfüzéreké, hanem a karácsony mély titkáé és mi megijedünk.

A pásztorok, akik már szembe szegültek bárányra támadó vadakkal, akik éjszakákat tudtak őrködni félelem nélkül, most a ragyogó dicsőségtől megrémültek.

Nem egyszer mi is félünk Isten dicsőségét beengedni az életünkbe, mert akkor onnantól kezdve el kell kezdeni változtatni.

És mi kellett ahhoz, hogy ezt a fajta félelmünket leküzdjük? Egy kisgyermek!

„Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek… Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.”

Nem harcias katonák felfegyverzett csapata, nem vastag pénztárcákkal kitömött zsebek, nem technikai kütyük, hanem egy kisgyermek kellett, hogy a félelmünk elmúljon. Karácsonykor Jézus a jászolban könnyebben befogadhatóvá teszi Isten dicsőségét, amelyet meg akar velünk osztani. Nem félelmet kelt, nem ránk erőszakol dolgokat, nem kényszerít, hanem egy gyermek alakjában elfogadhatóan, befogadhatóan adja Önmagát.

Bár ebben a kisgyermekben nehezen látjuk meg a világ Urát, mégis egy sor olyan dolgot hoz el, ami változtat a világon, az életünkön.

Mit tud elhozni egy mai gyermek a mai családoknak? Pár dolgot idehozok, de még sok-sok van. Remélem, a karácsonyi kisgyermek bennünket is megajándékoz ebből valamivel:

A kisgyermek új viszonyítási pontot jelent. Egy megszületett gyermek segít átrendezni az életünk fontossági sorrendjeit. Hirtelen mindent hozzá viszonyítva élünk. Akiknél mostanában született gyermek, ők tudják igazán, mennyire átrendezte nemcsak a napjukat, hanem az éjszakáikat is, sőt az egész életvitelüket. Egy kisgyermek. Mibe nem szólhatott bele senki emberfia, se főnök, se anyós, senki, most egy kisgyermek átszervezheti.

A kisgyermek figyelmünk középpontjába kerül. És ezzel elfordítja tekintetünket más dolgoktól. Persze az édesanyák képesek arra, hogy több dologra is figyeljenek, de még az ő figyelmük is nagyrészt a gyermek körül forog. A gondoskodás ilyenkor ösztönszintű lesz bennünk, emberekben. Ezért a karácsonyi sok szeretetszolgálati akció, ennek-annak gyűjtünk.

A gyermek születése a tárgyaktól a személyek felé fordítja figyelmünket. Újra értékelődik a személy fontossága. Nem véletlen, hogy manapság az volt a legnagyobb kérdés, hogy láthatom-e a nagyit, a családot, nem pedig az, hogy de akkor hogyan juttatja el hozzám az ajándékot? A személy a fontos.

A szülők megtanulnak örülni a legkisebb dolgoknak is: néhány szó a gyermek ajkáról, az első lépések, az önálló evés-ivás, stb. Aminek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, egy kisgyermek érkezésével új értelmet nyer.

Ne féljünk karácsonytól, hanem engedjük, hogy a megszületett Jézus átformálja az életünket!

Balga Zoltán
a Prágai Magyar Katolikus Plébánia lelkipásztora

Forrás: Reflex24