Hírek

Josef Hrdlička, olmützi segédpüspök végezte a gyászmisével egybekötött temetési szertartást Jan Janků temetésén Hanušovicében 2019. február 1-jén. 

A püspök prédikációjában kifejtette, hogy Esterházy János boldoggá avatási ügyében Jan Janků vallomása, melyet halála előtt rögzítettek, kulcsfontosságú lehet.

A szertartáson jelen volt František Lízna atya, akit ötször börtönöztek be a totalitarizmus idején, ezért a kommunisták által kegyetlenül meghurcolt Esterházy Jánossal azonnal sorsközösséget vállalt. Súlyos betegséggel, gyógyíthatatlan rákkal küzdött, és tudja, hogy az Esterházy Jánoshoz intézett imáknak köszönheti gyógyulását. Felszólalásában köszönetet mondott Jan Janků a mírovi börtönben végzett szolgálatáért.

Magyarország Prágai Nagykövetségének képviseletében Szesztai Dávid tanácsos, első beosztott fejezte ki háláját mindazért, amit Jan Janků Esterházy János életének utolsó szakaszában érte tett.

A csehországi magyar szervezeteket Dr. Kocsis László (Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért), Rákóczi Anna (Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) és Ft. Balga Zoltán (Prágai Magyar Katolikus Plébánia) képviselték.

Jan Janků 15 éves korában belépett a cserkészszövetségbe. Ott a társaitól a Seriff becenevet kapta. Haláláig hű maradt a cserkészbecsülethez, ezt bizonyította állhatatossága és szorgalma is, melyet nem csak beszédében, hanem tetteiben is megvalósított.

Életének tetemes részét fogságban töltötte a kommunista ideológia áldozataként. 1949 és 1958 között megjárta a jihlavai, Uherské Hradiště-i börtönöket és a hírhedt mírovi börtönt is. 

Munkásságáért, önfeláldozó szenvedéséért több ízben is kitüntették: 2010-ben kitüntették a Tomáš Garrigue Masaryk-renddel, 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott gróf Esterházy János ápolásáért, kit 1957-ben ismert meg a mírovi haláltáborban. Később háborús veteránná és hőssé nyilvánították a kommunizmus elleni harcáért és az emiatt elszenvedett megpróbáltatásokért.

Leo Žídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának nevében, mely sok évig tagjának tudhatta az elhunytat, búcsúbeszédében így fogalmazott: “Hiszem, hogy az élete során elnyert kitüntetések ellenére Jan Janků legnagyobb kitüntetését most kapta meg, mikor földi porhüvelyét hátrahagyva lelke találkozott Teremtőjével. Az Ő lába elé helyezte "seriffcsillagát", mely a cserkészek egén ragyog tovább a példamutatás fényével.”

Balga Zoltán

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódó gyertyaszentelést február 3-án vasárnap a 9:30-kor kezdődő szentmise keretében tartjuk meg. A megáldandó gyertyákat hozzák magukkal a szentmisére.

A szentmisében Balázs-áldásban részesítjük a kedves Testvéreket, hogy Szent Balázs püspök oltalmát elnyerjék a torokbaj ellen!

Mivel a hónap első vasárnapja van, szentmisét követően szeretetlakomát tartunk a plébánia közösségi termében.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dr. Boros Miklós nagykövet évnyitó, a következő hónapok közös céljait és programjait sorra vevő megbeszélésre látta vendégül egyes csehországi magyar szervezetek és az egyházi közösségek vezetőit, képviselőit január 23-án Prágában.

A Prágai Magyar Katolikus Plébániát Balga Zoltán atya képviselte a megbeszélésen.

Az Erasmus program keretén belül Prágába érkező magyar diákok egy része rendszeresen látogatja a plébánia által szerevezett programokat, leginkább a hátfő esti ifjúsági összejöveteleket. 

A Prágában töltött szemeszter végén azonban eljött a búcsúzás ideje. Puliszkával és a kellemes emlékek felidézésével búcsúztunk tőlük.

Mindent köszönünk, “erasmusosok”!

Január huszonnyolcadikán a csehországi Hanušovicében, kilencvennyolcadik évében elhunyt Esterházy János vértanúnk (talán) utolsó élő rabtársa, Jan Janků – értesített a szomorú hírről Molnár Imre,  a mártír életének legkiválóbb ismerője. Temetésére február 1-jén kerül sor Hanušovicében, a templomi búcsúztatása 11.00 órakor kezdődik.

Janků bácsi, az egykori politikai fogoly a hajdani hírhedt várerődben, a mírovi börtönben együtt  szenvedett Esterházy Jánossal. Éppen hetven esztendővel ezelőtt került sor bírósági tárgyalására; azért akarták halálra ítélni, mert mint gyógyszerész egyetemi hallgató megtagadta a kommunisták parancsát:  az általa vezetett cserkészcsapatot nem vitte át az úttörőkhöz.

Végül kilenc esztendeig raboskodott, mert az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására meghirdetett általános amnesztia  lehetővé tette a mírovi rabok szabadulását. (Az amnesztia egyedül Esterházy Jánosra nem vonatkozott, aki nem sokkal később,1957 márciusában befejezte életét…)

Idén éppen tíz esztendeje, hogy a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet hetilap szervezésében részt vehettem azon a zarándokúton, melyen csaknem félszáz Kárpát-medencei magyar diák vett részt – az Esterházy János életéről rendezett vetélkedő döntősei és felkészítő tanáraik társaságában, Lezsák Sándor parlamenti alelnök vezetésével láthattam tehát a vértanú gróf életének néhány fontos helyszínét, így a mírovi várbörtönt is.

A zarándoklaton – Lezsák Sándor kérésére –  a robogó autóbuszon villáminterjút készítettem Janků bácsival. Az akkor már nyolcvannyolcadik évében járó volt fogoly elmondta, hogy Esterházy János sohasem panaszkodott;  csontra-bőrre fogyott súlyos betegként ő tartotta másokban a lelket.

Hite megingathatatlan volt; toalett-papírokra másolt bibliájukat olvasgatták, vagy hallgatták a velük raboskodó papok szentmiséjét; titokban szentségimádást is végeztek – szőlőszemekből  csöpögtetett  „mustból” bort készítettek, s azt orvosságos fiolákban tárolták. Az „ostyát” a konyhai személyzet titokban készítette… Szemüveglencséből, röntgenfilmből és gyógyszeres dobozból fényképezőgépet raktak össze, megörökítve egymást.

Amikor Esterházy János utolsó perceit élte, Janků bácsi és társai ponyvával takarták el az ágyát, és őrködtek a folyosón. A szent útravalót a velük raboskodó Vasil Hopko görögkeleti paptól vette magához a mindenki által tisztelt gróf, aki sohasem kérkedett a származásával, s akaratlanul is példaképpé vált…

Az Esterházy János mártíromságáról tanúskodni mindig kész, hűséges cseh börtöntárs egy későbbi beszélgetésben Paulisz Boldizsárnak, az alsóbodoki zarándokközpont megálmodójának és építőjének, illetve Csámpai Ottónak, az Esterházy János Szülőföldjéért Alapítvány elnökének Mírovban elmondta: élete legnagyobb eseménye, hogy a börtönévek  iszonyatában megtapasztalhatta az Esterházy János lelkéből sugárzó mély hitet, s erre haláláig emlékezni fog.

Jan Janků elhunytával most már valóban történelem egy Jézust követő, rendkívüli felvidéki magyar ember helytállása, mindnyájunkért hozott áldozata  az emberiség talán legvéresebb századában.

Lehet, hogy Esterházy János lesz az első olyan szent, aki politikusként is megtartotta Krisztus tanítását? Boldoggá avatási eljárása idén tavasszal elkezdődik…

A már működő alsóbodoki  zarándokközpont;  a boldoggá avatási „per” megindítása, és Esterházynak  a Vatikán által is elismert „Isten szolgája” titulusa mindnyájunk öröme; olyan ajándék, amely erőt adhat ezekben a sistergő, keserves időkben.

www.felvidek.ma