Hírek

  2. Főoldal
  3. Hírek
Hírek

Négyszázötven éve, 1570. október 4-én született Pázmány Péter író, hitszónok, esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció legjelentősebb alakja, a magyar nyelv egyik legnagyobb mestere.
Ősi nemesi református családban született Váradon. Anyja halála után apja, Pázmány Miklós másodszor is megnősült, s mivel új felesége, Toldy Borbála katolikus volt, fiával együtt katolizált. Pázmány 1583 és 1587 között a kolozsvári jezsuita gimnázium növendéke volt, majd 1588-ban, miután elvégezte a filozófia első évét, belépett a rendbe. Elöljárói hamar felismerték kitűnő képességeit, a legjobb külföldi iskolákba (Krakkó, Jaroslaw, Bécs, Róma) küldték tanulni. 1597-ben Grazba vezetett útja, ahol három évig filozófiát oktatott.

1600-ban Vágselyére, majd egy év múlva Kassára küldték gyóntatónak. E néhány itthon töltött év alatt, 1603-ban megírta első vitairatát, a Magyari István protestáns prédikátor Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére írt Feleletet. Ugyanebben az évben visszatért Grazba, ahol teológiát tanított, ekkoriban született meg Imádságos könyve, az első magyar katolikus imakönyv, amelynek népszerűségét mutatja, hogy már Pázmány életében három kiadása jelent meg. 1606-ban teológiai doktor lett, a rá következő évben Forgách Ferenc érsek mellett az ellenreformáció magyarországi irányítója lett, tevékenységének köszönhetően számos főúri család tért vissza a katolikus hitre. Részt vett az 1608-as országgyűlésen, ahol tiltakozott a jezsuiták száműzetését kimondó határozat ellen, ugyanakkor állást foglalt a protestánsoknak adható vallásszabadság mellett. 1609-ben született Alvinczi Péter ellen írott Öt szép levél című vitairata, amely talán a műfaj legkiemelkedőbb darabja.

Pázmány 1613-ban hitvitáinak tanulságait leszűrve, korábbi műveinek tételeit összefoglalva és kiegészítve elkészítette a katolikus hitvédelem monumentális szintézisét, amely az Isteni igazságra vezérlő Kalauz címmel jelent meg.

II. Mátyás király 1616 szeptemberében főkegyúri jogával élve esztergomi érsekké nevezte ki, ezt egy hónap múlva a pápa megerősítette, az ünnepélyes felszentelésre 1617. február 26-án került sor Prágában. Pázmány egyben az ország főkancellárjává is vált, s a királyi tanácsban is jelentős szerephez jutott. Politikusként a Habsburgokra támaszkodva vélte kiűzhetőnek a törököket, ezért erőteljes propagandát folytatott Ferdinánd főherceg magyar királlyá választása érdekében. 1618 júliusában aztán ő koronázta meg az uralkodót, aki II. Ferdinánd néven lépett trónra. 1629 novemberében VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki.

Írói és politikusi tevékenysége mellett lankadatlan buzgalommal dolgozott a katolikus egyházi kultúra fellendítésén is, támogatásával sorra létesültek a jezsuita rendházak, kollégiumok, iskolák, könyvtárak, nyomdák. Felismerte azt is, hogy az oktatásnak rendkívüli nagy szerepe van a nemzet fejlődésében, így 1623-ban Bécsben létrehozta a Pázmáneumot, a magyar papnevelő intézetet, majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet, amelynek jogutódja az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Műfordítóként is jeles személyisége volt irodalmunknak, neki köszönhető Kempis Tamás Imitatio Christi című művének magyarra fordítása, amelynek ajánlásában megfogalmazta a műfordítás máig érvényes alapelvét, a tartalmi pontosságot és a csiszolt, szép magyar stílust. 1636-ban jelent meg addig hitszónoki tevékenységének összefoglalása, a több mint száz prédikációját tartalmazó gyűjteménye, amelyet sokan legjelentékenyebb művének tartanak.
Pázmány 1636-ban prédikált utoljára hívei előtt, ezt követően romló egészségi állapota visszavonulásra kényszerítette. 1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban, végakaratához híven az ottani Szent Márton-székesegyház kriptájában temették el. Sírját és földi maradványait 2010-ben találták meg a régészek.

(MTI, Magyar Nemzet)

Hirdetések

Kérjük a felolvasókat, hogy a faliújságon elhelyezett táblázaton legyenek szívesek felíratkozni.

Vasárnaponként gyermekhittant tartunk plébánia közösségi termében 9.30-től (csengő: “farní sál”)

Továbbra is várjuk az érdeklődők jelentkezését.

Ma van a hónap első vasárnapján, a Rózsafüzér Társulat tagjai titokcserét tartanak.

Október a rózsafüzér hónapja. Minden kedden 17.00 órai kezdettel rózsafüzért imádkozunk a templomban.

Október 6-án, (kedden) az Aradi Vértanúk emléknapján 17.30-kor szentmisét tartunk a templomban.

Október 8-án, (csütörtökön) Magyarok Nagyasszonya Főünnepén 17.30-kor szentmisét tartunk a templomban. Egyúttal ezen a napon imakilencedet is kezdünk Isten szolgája Esterházy János bolodoggá avatásáért.

A múlt heti perselyadományok összege 2845 KČ, melyet a Prágai Főegyházmegye a katolikus iskolák fenntartására fogja fordítani. Adományaikat a Jóisten fizesse meg!

Mivel komoly igény mutatkozott rá, sikerült beszerezni nagyobb mennyiségben, különböző méretben és kiadásban magyar nyelvű Szentírást és imakönyveket. Akinek nincs még otthon, vagy ajándékba szeretne venni rokonának, ismerősének, érdeklődjön személyesen a magyar szentmise után, vagy a plébániai elérhetőségeken. 

Hírek

Kedves testvérek,

mint tudják, 2020. október 5-től ismét rendkívüli állapotot hirdettek ki. A „beltéri rendezvényeken” résztvevők száma 10 főre, a „szabadtéri rendezvényeken” résztvevők száma 20 főre korlátozódik. A szszentmiséken - járványellenes intézkedések szigorú betartása mellett - a résztvevők száma 100 (ülő) emberre korlátozódik. 

Ez azt jelenti, hogy hétköznapokon, amikor a résztvevők száma nem éri el a maximális létszámot, a Szent Henrik- templomban a szokásos miserend marad érvényben. Vasárnap pedig este 18 órakor lesz még egy szlovák nyelvű szentmise. 

Kérjük, hogy mindenki csak egy vasárnapi érvényű szentmisére menjen el, vagy fogadja el megértéssel, hogy nem fog bejutni a templomba a 100 fős  korlátozás miatt. Arra kérünk mindenkit, hogy legyenek figyelmesek, türelmesek és megértőek.

Minden szentmisén (csakúgy, mint más rendezvényeken is) továbbra is szükség van a megfelelő járványügyi és higiéniai intézkedések betartására, azaz szájmaszk viselésére, a megfelelő távolságok betartására, fertőtlenítőszerek használatára stb. Szentáldozáskor az Eucharisztiát lehetőleg “kézbe" vegyük magunkhoz.

Ami az egyéb plébániai programokat illeti: A gyermekekhittan (a prágai érseki hivatal rendelkezése értelmében) tanításként és nem szabadidős tevékenységként értendő (rájuk az általános iskolákra vonatkozó előírások vonatkoznak), ezért a gyermekhittan (további intézkedésig) vasárnapoként meg lesz tartva. Keddenként a közös rózsafüzér imát is megtartjuk. A hónap első vasárnapjain az agapék, és a hétfő esti egyetemista estek elmaradnak!

Kérjük, figyeljék a plébánia honlapját ahol mindig naprakész információkkal fogunk igyekezni szolgálni.

Hírek

Vencel a 10. század elején született a cseh Přemysl-uralkodóház hercegeként. Atyja, Vratiszláv herceg volt a csehek második keresztény uralkodója; anyja, Drahomira hercegnő keresztény volt ugyan, de lelkületében még a pogány szellem élt. Vencel fejlődésére igen nagy hatással volt apai nagyanyja, Ludmilla, akit szentként tisztel az Egyház.

Legendája szerint Vencel a latinban olyan jártas volt, mint a papok vagy a püspökök, de nem volt tőle idegen a görög nyelv sem. A zsoltárokat könyv nélkül tudta.

Vratiszláv herceg 921-ben, mindössze harminchárom esztendős korában meghalt. Az uralkodást felesége vette át Vencel fiatal kora miatt. Drahomira úgy vélte, anyósa összeesküvést sző ellene, hogy Vencel számára szerezze meg a trónt, ezért orgyilkosokat küldött, és megfojtatta az öreg Ludmillát. Vencel ifjúkorának nagy megrázkódtatása volt nagyanyja halála. Később ő vitette át holttestét Prágába, a Szent György-templomba.

Drahomira erőszakos uralkodása miatt általános elégedetlenség és zavargás támadt, ezért I. Henrik német király tudtával Bajor Arnulf beavatkozott. 922-ben Vencel átvette az ország vezetését. Tizenhét vagy legfeljebb tizenkilenc éves volt ekkor. Uralkodása alig egy évtizedig tartott. Nyugatról jött papokkal és szerzetesekkel népesítette be udvarát, és a nyomor és műveletlenség enyhítésén fáradozott. Egyházalapításai a kereszténység terjesztésével együtt a műveltség terjedését is széles körben elősegítették.

Magánéletében példás keresztény volt: ítéleteiben igazságos, felebarátai iránt irgalmas, önmagával szemben szigorú. Valószínűleg nem nősült meg. Rendszeresen részt vett az általa alapított templomok szentelési évfordulóin. Személyesen is gondozta a betegeket és a nyomorultakat, királyként is, éjszakánként mezítláb járta a templomokat, virrasztott és zsoltározott. Legendájából tudjuk, hogy az Oltáriszentség iránti tiszteletét azzal is kifejezte, hogy apródaival maga aratta, csépelte és őrölte a búzát, amiből ostyát sütöttek, és szüretelte, préselte a szőlőt, ami borként aztán az oltárokra került. Később emiatt lett a szőlők kedvelt és tisztelt patrónusa.

Népe szerette őt, ám a pogányságot még mindig ápoló és féltő párt egyre növekvő haraggal látta, hogy Vencel keze nyomán a kereszténység tért hódít és megerősödik. A cseh urak pedig azt rótták föl neki, hogy a német királyság felé húzó politikájával elárulja népét. Boleszláv, Vencel öccse kapott a lázadók által fölkínált hatalom után.

929-ben vagy 935-ben szeptember 27-én Boleszláv meghívására Vencel az ország keleti felében, az öccse által építtetett Stara Boleslav várában ünnepelte a Szent Kozma és Szent Damján-templom dedikációs ünnepét. A templomot Vencel építtette a két szent tiszteletére. Az ünnep végeztével vissza akart térni Prágába, de öccse tartóztatta és este nagy vacsorát adott a tiszteletére. A vacsora végén Vencel áldást mondott, majd Szent Mihály arkangyaltiszteletére ürítette a poharát, és nyugovóra tért.

Másnap reggel matutinumra indult, ám a templom kapuja előtt ott várta Boleszláv néhány emberével. Nyájasan üdvözölte bátyját, majd hirtelen kardot rántott, és a fejére sújtott. Vencel nem vesztette el lélekjelenlétét, a csapást kivédte, és megragadván öccsét, a földre taszította e szavakkal: „Bocsássa meg neked az Úr, öcsém!” Elmenekülni azonban nem tudott, mert a Boleszláv kíséretében lévők megölték.

Vencelt halála után vértanúként tisztelték, nemcsak Csehországban, hanem hamarosan egész Európában is. Holttestét még I. Boleszláv uralkodása alatt átvitték Prágába, az általa alapított Szent Vitus-templomba. Vértanúként, a cseh nemzet patrónusaként tisztelték, koronája a cseh nemzeti egység jelképe lett.

Ünnepét halála napján, szeptember 28-án ülték, a római naptárba 1670-ben vették föl.

Fegyverzetben vagy páncélingben és köpenyben, néha lovon és mindig hercegi kalappal ábrázolták. Attribútumai: sas, szőlőtő, zászló vagy lándzsa szalaggal, pajzs. Élete jeleneteit a prágai dóm Vencel-kápolnájának 16. századi freskói őrzik.

Magyarországon is több helyen a szőlőhegyek védőszentje lett. Névnapja is a szüreti hetekre esik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállya templomának Vencel-oltárához a szent ünnepét követő vasárnap a szőlősgazdák égő fáklyával, gyertyával érkeztek misére, és szőlőfürtökkel és venyigével díszítették föl az oltárképet és -szobrokat. A budapesti tabáni templom egyik mellékoltárának barokk Vencel-szobrát helyi szőlőművesek állították, akik Vencelt választották védőszentüknek. Az eperjesi jezsuita diákok 1720-ban bemutatott színjátékának Vencel volt a hőse.

Istenünk, örök dicsőség Királya, te Szent Vencel vértanút arra tanítottad, hogy a földi uralkodásnál többre becsülje mennyei országodat. Közbenjárására add, hogy önmagunkról lemondva egész szívvel ragaszkodjunk hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.

Magyar Kurír
(bh)

Hírek

„A világ bezárult, a szívünk kitárult”- címmel különleges, online előtalálkozót rendeztek a jövő szeptemberre elhalasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szervezői. Eredetileg, 2020. szeptember 13-20. között Budapesten találkoztak volna a katolikus világtalálkozóra érkező hívők. A világjárvány miatt az eseményt 2021 szeptemberében tartják meg. 

Az óriási érdeklődésre tekintettel - márciusig 60 ezren regisztráltak résztvevőként - a kongresszus eredeti időpontjában, a világesemény YouTube-csatornáján Erdő Péter bíboros felkérésére a meghívott előadók és tanúságtevők videóüzenetben osztották meg gondolataikat a járvány hitéletre gyakorolt hatásairól, valamint az Eucharisztiáról. 

Öt kontinensről érkeztek a kisfilmek, amelyek révén, ha online térben is, de létrejöhetett egy különleges előtalálkozó. Az egy hét során hallhattak a nézők szívhez szóló üzeneteket az éhínségtől és a vallásüldözéstől is szenvedő Nigériából, a háború utáni sokkból ébredező Irakból. A karantén idején tapasztalt hitben való elményülés élményéről számolt be több megszólaló is. A rövid videóüzeneteket Erdő Péter bíboros személyes hangvételű bevezetői előzték meg. 

Erdő Péter bíboros felkérésére a kongresszus előadói, tanúságtevői videóüzenetet küldtek. 

Öt kontinens, 11 államából érkeztek a kisfilmek, amelyek a kongresszus YouTube-csatornájára kerültek fel. 

Szeptember 13-án az online előtalálkozót Erdő Péter bíboros, prímásnyitotta meg. A főpásztor fontosnak nevezte, hogy imádságban együtt reflektáljunk arra a nagy élményre és megrázkódtatásra, amit a járvány okozott életünkben.

https://www.youtube.com/watch?v=GXyrl66Giyk

A nyitónapon Rómából küldte el üzenetét Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke. A koronavírus rávilágít az igazán lényegesre: az istentisztelet a járvány alatt sem szűnt meg, hanem az Eucharisztiából merítve a szolidaritás tetteiben nyilvánult meg. Marini ökológiai megtérésre is hívott bennünket, hiszen felelősséggel tartozunk egy jobb jövő reményében a Földért és embertársainkért.

https://www.youtube.com/watch?v=2Bflsi8tCGI&t=4s

Szeptember 14-én,Valerian Maduka Okeke, a nigériai Onitsha egyházmegye érsekeüzent. Az afrikai országból érkezett videóban köszönetet mondott a „derék magyar embereknek”, valamint a magyar kormánynak és Isten népének, akik adományaikkal támogatták az éhínségtől, a keresztényüldözéstől és a járványtól is szenvedő ottani közösséget és megmutatták az eucharisztikus szeretetet. 

https://www.youtube.com/watch?v=dBLdlPQfUH8&t=204s

Szeptember 15-én, az üldözött káld katolikus közösség háláját tolmácsolta a magyar népnek és kormánynak Louis Raphaël Sako bíboros, káld katolikus pátriárka. A hosszú éveken át Irakban dúló háború mély sebeket okozott. A keresztény közösség vezetője azt hangsúlyozta, hogy bár az imádság nem képes a történéseket közvetlenül megváltoztatni, de az eseményeket átélő személy szívét, látásmódját befolyásolhatja. Aki imádkozik az élvezi a békét és képes megélni a kedvesség örömét másokkal való kapcsolatában is - üzente a káld katolikus közösség vezetője.

https://www.youtube.com/watch?v=1uyNdV9aORg&t=45s

Szeptember 16-án, Timothy Dolan New York érsekearra irányította a figyelmet, hogy nem újulhatunk meg az Egyházban anélkül, hogy ne újulnánk meg hitünkben is.

https://www.youtube.com/watch?v=6vg4P4mNvRs&t=104s

Szeptember 17-én, Johannes Hartl német teológus-filozófusfelnőttkori megtérő üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az emberek a bezártság idején az imádság és a spiritualitás felé fordultak. A teológus, irodalomtudós szerint meg kell tanítani az embereket a mély imaéletre, amely átsegítheti őket a kríziseken és az Eucharisztia vételezésének átmeneti hiányán is. 

https://www.youtube.com/watch?v=hVwSx5sZUj0&t=113s

Ugyanezen a napon láthatták Moyses Azevedo, a Shalom Katolikus Közösség alapítójánakvideóját. Aki arról beszélt, hogy nem Isten küldte a vírust, Ő velünk van, jelen van szeretettel és részvéttel eltelve az emberiség fájdalma és szenvedése közepette. Kihangsúlyozta: “Nem vagyunk egyedül. Jézus ígérte meg nekünk, hogy életünk minden napján velünk lesz. Megadja nekünk a kegyelmet és az erőt, hogy a kereszt és a feltámadás erejével győzedelmeskedjünk.” 

https://www.youtube.com/watch?v=g9Sfdy_HTbE

Szeptember 18-án, Ägidius J. Zsifkovics a Kismartoni Egyházmegye püspöke üzenetében arra tért ki, hogynem mindennapi tapasztalást éltek meg a keresztények a koronavírus járvány idején. Ezt a zsidó nép pusztai vándorlása során megtapasztalt nélkülözésével állította párhuzamba, kihangsúlyozta, hogy az egyház megmutatja az ember számára, hogy hol tudja az éhségét és a szomját csillapítani a mennyei kenyér által.  

https://www.youtube.com/watch?v=d5TEn0bMbyk&t=35s

Ezen a napon került fel a YouTube-csatornára Detroitból Mary Healy teológus videója is, aki a Szentírásból a Jézus által meggyógyított vérfolyástól szenvedő asszony példáját állította párhuzamba a világjárvány okozta félelemmel, szorongással, amelyet most sokan érzünk. Felidézte Jézusnak az asszonynak mondott szavait, amely szerint a hitének köszönheti a gyógyulását.

https://www.youtube.com/watch?v=zN1gWez1tt8&t=45s

Szeptember 19-én, Gérald Lacroix bíboros, Quebec érsekeosztotta meg kisfilmjében a gondolatait arról, hogy a világjárvány egy meghívás arra, hogy elmélyülhessünk a hitben. Ennek jó eszköze a kongresszus. A kanadai világtalálkozó tapasztalatai alapján azt üzente: “A kongresszus segít, hogy meghalljuk Jézus hívását, hogy keljünk át a másik partra és találkozzunk azokkal, akik még nem ismerik Isten szeretetének örömét!”

https://www.youtube.com/watch?v=f3XJi728lp4

Ugyanezen a napon Jean-Luc Moens, a CHARIS moderátoraa bezártságban megélt hitbéli tapasztalásáról, a kegyelem állapotáról, az önmagában felfedezett isteni jelenlétről beszélt. Hét szóban foglalta össze számunkra mindezt: “Jézus, tudom, hogy itt vagy és szeretlek!” 

https://www.youtube.com/watch?v=AfjA1dqDn2A&t=86s

Szeptember 20-án, az online előtalálkozó utolsó napján a kárpátaljai Szabó Konstantin görögkatolikus paparról számolt be, hogy a kényszerű bezártság idején az átélt istenfélelem mellett, az elmélyülő hitről is tapasztalatot szereztek. Szabó Konstantin üzenetében kiemelte, hogy ami a legfontosabb, hogy szeretettel tudtuk átélni ezt a próbatételt. 

https://www.youtube.com/watch?v=SwkKDtXubfw&t=211s

A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. A Szentatya, aki a tervek szerint jelen lett volna a világtalálkozó záró szentmiséjén azt kérte: “Lélekben egyesülve haladjunk tovább az előkészületekkel, az Eucharisztiában találva meg az Egyház életének és küldetésének forrását.”

A NEK jegyében szervezett online előtalálkozót Erdő Péter bíboros, prímásüzenete zárta. A főpásztor a budapesti Hősök terén mondta el gondolatait. Egy olyan helyszínen, ahol az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó- és záró szentmiséje volt. Egy olyan térről beszélt, ahol a kommunista diktatúra alól felszabaduló, útkereső Magyarország több mint félmillió híve imádkozott együtt 1991-ben a Budapestre látogató II. János Pál pápával. A világjárvány sok tanulsága közül a magyar főpásztor kiemelte: „Nagyon sok online szentmise közvetítést tartottunk, de mindenki tudta, hogy ez nem egyenértékű a személyes jelenléttel. Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt. Adja Isten, hogy jövő ilyenkor valóban együtt ünnepelhessünk a világ minden tájáról érkező hívőkkel együtt!”

https://www.youtube.com/watch?v=gootIpguDwI&t=2s

Kategóriák

Népszerűcikkek

Kövess minket

Prágai Magyar Katolikus Plébánia

 +420 734 688 656

 info@katolikus.cz