A Vatikán május 13-án, pénteken közölte, hogy az életkora miatt távozó eddigi prágai érsek, Dominik Duka helyett ezentúl Jan Graubner olmützi érsek fogja vezetni a legfontosabb csehországi katolikus egyházmegyét. Graubner 2020 óta a Cseh Püspöki Konferencia (Česká biskupská konference – ČBK) elnöke. Ezt a tisztséget már 2000 és 2010 között is betöltötte, majd a püspöki testület alelnöke lett.

Dominik Duka 2018 áprilisában, 75. életéve betöltése után nyújtotta be lemondását tisztségéről. Jan Graubner jövőre lesz 75 éves, és a kánonjog szerint ekkor neki is le kell mondania. Valószínűsíthető azonban, hogy a pápa, hasonlóan Dukához, őt is újra megbízza a főegyházmegye további vezetésével.

Jaroslav Sebek egyháztörténész szerint Graubner kinevezése a prágai főegyházmegye élére, amelyre hosszabb keresés után került sor, csak ideiglenesnek tekinthető, és arra mutat rá, hogy a cseh katolikus egyházban kevés a megfelelő jelölt.

A prágai főegyházmegye éléről távozó Dominik Duka bíborost jó diplomatának tartják, aki szót tud érteni a politikusokkal is. A kommunista rendszer idején ellenzéki tevékenységéért 1981–82-ben börtönben is ült, ott ismerkedett meg Václav Havel későbbi cseh államfővel.

Dominik Duka érdeme, hogy az 1989-es rendszerváltás után Prágában lehetőség nyílt magyar nyelvű szentmisékre, majd 2017 decemberében létrejöhetett a Prágai Magyar Katolikus Személyi Plébánia is. A bíboros mindig jó kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, a magyar katolikusokkal: 2011-ben megáldotta Esterházy János prágai emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén, 2016-ban gyászmisét mondott Mindszenty József és az 1956-os magyar forradalom áldozatainak emlékére.

A cseh egyházi vezető 2018 májusában a magyar–cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett munkásságáért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta Áder János köztársasági elnöktől.

Jan Graubnert a prágai sajtó szintén a katolikus egyház konzervatív szárnyához sorolja.

Dominik Duka és Jan Graubner egyaránt támogatja Esterházy János, a szlovákiai magyarság két háború közti vezetőjének boldoggá avatását. Esterházy 1957-ben, az Olmützhöz közeli mírovi várbörtönben halt meg, s urnáját a hatvanas években a prágai Motol köztemető tömegsírjában hantolták el. Ezen a helyen alakították ki később a kommunista rendszer csehországi áldozatainak emlékhelyét.

A 10,7 milliós Csehországban a legutóbbi, 2021-es népszámláláson 741 ezren vallották magukat katolikusnak.

Forrás: MTI, Magyar Kurír