Hírek

Prágában ülésezik a 2024-es püspöki szinódus kontinentális szakaszának európai gyűlése

Fontos állomásához érkezett a 2024-es püspöki szinódus tizenhatodik rendes közgyűléséhez vezető folyamat. A szinódus kontinentális szakaszának európai gyűlése február 5-én Prágában kezdődött el. A helyszínről Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) irodaigazgatója, a szinódus nemzeti koordinátora küldött beszámolót, melyet az alábbiakban közreadunk.

A Püspöki Szinódus egyházmegyei, valamint nemzeti szakaszát követően 2023. februárjában elkezdődtek a szinódus kontinentális szakaszai, amelyek a vallási és kulturális sajátosságokat figyelembe véve hét területen, Észak és Dél-Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten, Ausztráliában, Afrikában és Európában folynak.IMG_7785.JPG

 

A február 5-én Prágában kezdődött el az Európai Közgyűlés, amelyen a Magyar Katolikus Egyház képviseletében Veres András győri püspök, az MKPK elnöke, Deák Viktória Hedvig OP szerzetesnővér, Frivaldszky Edit családanya, valamit Németh Gábor nemzeti koordinátor vettek részt.

A február 12-ig tartó találkozó két részből áll:

– az első szakasz során kb. 200 küldött vett részt Prágában a tanácskozáson és körülbelül ugyanennyi fő a püspöki konferenciák megbízásából online kapcsolódott be a munkába;

– február 11-12. között a püspöki konferenciák 39 elnöke találkozik és értékeli az elkészült munkadokumentumot, összegezve annak eredményét, amelyet a többi kontinentális szinódus javaslataival együtt a szinódus főtitkársága részére juttatnak el.

Megnyitó beszédében Mario Grech bíboros, a szinódus főtitkára a dialógus fontosságát hangsúlyozta, illetve rámutatott arra is, hogy a szinodalitás az Egyház létmódja, ami nem a hierarchia ellen irányul, hanem a felelősség megosztására.

A gyűlés három kulcsszava az imádság, a megszólalás és a meghallgatás voltak.

A jelenlévők bár különféle nyelveken beszéltek, a különbözőségek ellenére arra törekedtek, hogy azt ismerjék fel, ami összeköti őket és nem azt, ami elválaszt.

A napi szentmise, valamint vissza-visszatérő csendes ima foglalta keretbe az előadásokat, a csoportmunkát és a nemzeti beszámolókat.

Minden európai püspöki konferencia képviselője (magyarok esetében Frivaldszky Edit) hatpereces hozzászólás keretében fogalmazhatta meg azokat a benyomásokat, kérdéseket, nehézségeket, amelyek az előkészítő dokumentum olvasása során felmerült vagy a helyi Egyház számára kihívás, pl. a fiatalok és a periféria megszólítása, a világiak hatékonyabb bevonása az egyházi életbe és döntéshozatalba, az elvallástalanodás, a 21. század által támasztott erkölcsi és társadalmi kihívások és maga a szinodalitás módja.

A beszámolókat munkacsoportokban folytatott vita követett, amelyeket a szervezők nyelvismeret szerint alakítottak ki. A kis csoportokban az Egyház vezetői, bíborosok, püspökök, valamint papok és laikusok egyformán képviselték magukat, tapasztalatot cseréltek.

Fotó: Németh Gábor

Magyar Kurír