A Prágai Magyar Katolikus Plébánia csatlakozott több kezdeményezéshez is, melyek a tragikus trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékeztek. 16:30-kor 100 másodpercre megszólaltak Prága belvárosában a magyar katolikus közösségnek helyet adó Szent Henrik és Kunigunda Templom harangjai. Ezzel vette kezdetét a prágai ünnepség.
18 órakor kezdődött a templomban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az Esterházy János Társulással közösen szervezett megemlékezés. Ismét megszólaltak a harangok, és dr. Boros Miklós nagykövet úr vezetésével két percig néma csendben állva tisztelgett a közösség az anyaországtól 100 évvel ezelőtt elválasztott sokmillió magyar testvérünk meghurcoltatásaira emlékezve.
Elsőként Mátis Károly, az Esterházy János Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Balga Zoltán plébános atya mondott ünnepi beszédet. Zoltán atya Felvidéken született, alig 13 kilométerre a magyar-szlovák határtól. Az ő szájából hallani a trianoni veszteségről nem pusztán elvont elmélkedés, tudományos teória, hanem maga a megélt valóság. Gondolatai mégsem a múlton való kesergés körül forogtak, hanem a történelmi igazság keresésén és kimondásán túl a szomszéd népekkel való megbékélésre is bíztatta a jelenlévőket. Ami a magyarságnak mélységes fájdalom és veszteség, a szomszédos országoknak öröm és nyereség. Csak úgy várhatjuk el, hogy ők megértsék és elfogadják a mi érzéseinket, ha mi is megértjük és elfogadjuk az övékét. A trianoni döntés feldolgozása azt is jelenti, hogy felismerjük, a Kárpát-medence népei testvérnépek, sorsunk egybefonódott, Isten segítségével is csak együtt boldogulhatunk.
Dr. Boros Miklós nagykövet úr az anyaországi és az elszakított területeken élő magyarság összetartozását emelte ki ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen komoly erőfeszítéseket tesz a magyarság egységben tartására, illetve a jó szomszédi viszony ápolására a környező országokkal.
A beszédek után Veres Simon, a prágai magyar katolikus közösség egyik legifjabb tagja szavalta el Móra László Magyar zászlócímű versét.
A megemlékezés Balla Péter történész előadásával folytatódott, melyben elsősorban a trianoni döntés előzményeivel, történelmi és politikai okaival foglalkozott. Tudományosan is rendkívül értékesen, mélyen és részletgazdag módon mutatta be, hogyan jutott el Magyarország és Európa az első világháborút lezáró békekötésekig.
A megemlékezés zárásaként a jelenlévők elénekelték a Himnuszt.
Az ünnepség azonban még nem ért véget. A plébánia közösségi termében agapé várta a közösség tagjait. Azonban a kötetlen, baráti beszélgetések is valahogy ünnepélyesebbek, visszafogottabbak voltak, mint máskor.
20:20 kor mindannyian kivonultak a plébánia kertjébe, ahol a jelenlévő legfiatalabb magyar, Veres Simon meggyújtotta az Összetartozás Tüzét, és a nagy tűz lángjairól meggyújtott gyertyáját körbevive mindenkinek továbbadta a világosságot. Ez a szimbolikus gesztus minden aspektusában jelentősen emlékeztetett a húsvéti tűzszentelés szertartására, melyben az egyház a világosság és az élet győzelmét ünnepli a bűn és a halál felett. 2020. június 4-én a világ magyarságának is volt mit ünnepelnie: 100 évvel a trianoni döntés után, minden veszteség ellenére él és erős a magyar nép, éljen bár Magyarország határain belül, vagy azokon kívül.
Az ünnepség végén, szintén egy közös kezdeményezéshez csatlakozva, a jelenlévők elimádkozták a Miatyánkot a magyarokért.
Dériné Stark Zsófia