Magyar főpásztori szentmise Prágában

Április 23-án különleges, szimbólumokkal gazdagon áthatott szentmisére került sor Prágaban, a břevnovi bencés főapátságban: Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök és Petr Prokop Siostrzonek, a břevnovi kolostor januárban beiktatott főapátja mutatott be szentmisét az Európa miden tájáról összegyűlt magyar papsággal és a bencés közösség papjaival együtt a Prágában élő magyar és cseh hívek részére.

 Az esemény apropója kettős volt: április 23 és 26 között ad otthont a főapátság az évenként megrendezésre kerülő Európai Magyar Papi Konferenciának, illetve április 23. Szent Adalbert vértanú püspök ünnepnapja, aki a csehek egyik legjelentősebb pátrónusa, és több szállal is kötődik a magyar kereszténység megerősítéséhez. Ahogy arra prédikációjában Cserháti püspök atya is kitért Adalbert személye kapocs a két nép között (s mi több a lengyelek is nagy tisztelettel övezik, vértanúságát is lengyel földön szenvedte el): bencés szerzeteseket küldött Pannonhalmára és 994-995-ben személyesen is térített Magyarországon. A hagyomány szerint ő volt Vajk (Szent István) megkeresztelője, bár újabb kutatások szerint inkább a bérmálás szentségét szolgáltatta ki szent királyunknak, később pedig szellemi- lelki vezetője volt. Személyének tisztelete annyira erősen él, hogy mind a mai napig Adalbert az esztergomi és a prágai egyházmegye védőszentje.

Cserháti püspök úr aktuális példaképnek ajánlotta őt: „Szent Adalbert napjainkban különös figyelmet érdemel. A Közép-európai népek apostola volt, és tevékenysége különösen időszerű egy olyan korban, amikor a Visegrádi Négy újra a közép-európai népek összefogását tűzte zászlójára, a közép-európai régió közös kulturális örökségének megerősítésén és egységén fáradozik, és igyekszik megőrizni abban a nemzetek sajátos örökségét és ennek sokszínűségét”.

Prokop Siostrzonek, a břevnovi kolostor főapátja nagy örömmel köszöntötte a megjelenteket. Beszédében  hangsúlyozta Adalbert kapocs szerepét a cseh és a magyar nép között. A vértanúság és keresztény áldozatvállalás okán történelmi párhuzamot állított a két nép 20. századi hányattatott sorsú érsekével: a szentmisével egyidőben zajlott a prágai főszékesegyházban Josef Beran érsek újratemetése. Beran érsek atya elszenvedte a nácik dachaui koncentrációs táborát éppúgy, mint a kommunista börtönöket. Száműzetésben halt meg Rómában és a Szent Péter bazilikában helyezték nyugalomra. Utolsó kívánsága viszont az volt, hogy szülőföldjén temessék el. Ennek a kommunisták nem tettek eleg, így csak halála után 49 évvel helyezhették Prágában örök nyugalomra. A főapát úr Mindszenty bíboros életét tette Berán érsek élete mellé, ezzel is erősítve a történelmen átívelő cseh- magyar keresztény sorsközösséget.

Az összegyűlt, Európában szolgáló magyar papok számára a konferencia holnap folytatódik a bencés kolostor falai között.

Veres Gergő