Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság egykori vezető politikusának személyisége előtt hajtottak fejet szombaton a közép-morvaországi Mírovban csehországi és szlovákiai magyarok, illetve a csehországi lengyelek képviselői.
Az idén 24. alkalommal megtartott megemlékezést a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) Rákóczi Anna által vezetett ostravai helyi egyesülete, valamint Mírov település önkormányzata közösen rendezték. Tekintettel a koronavírus-járvány okozta helyzetre, a korábbi években két helyszínen – Olmützben (Olomouc) és Mírovban – lezajló emlékünnepség az idén csak az egykori mírovi Rabtemetőre korlátozódott. A szervezők betartották a járvány elleni óvintézkedéseket, és minden szervezetet csak néhány személy képviselt.
Ezúttal elmaradt a katolikus szentmise, amelyre a múltban hagyományosan megemlékezés első felében, az olmützi Szent Vencel-katedrálisban került sor. Balga Zoltán, a prágai magyar plébánia vezetője az idén Esterházy Jánosnak a Rabtemetőben álló jelképes síremléke előtt imádkozott a résztvevőkkel a mírovi börtönben elhunyt gróf boldoggá avatási perének sikeréért. A plébános arra is emlékeztette a résztvevőket, hogy az idén Esterházy-év van.
Az egykori Rabtemetőben lezajlott megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, valamint a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Esterházy jelképes síremlékénél. Szintén koszorúzott az ostravai lengyel konzul, valamint a csehországi lengyelek képviselője is.
A megemlékezésen megjelent Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete és Lubomír Pejchal, Mírov polgármestere is, aki virágcsokrot helyezett el az emlékhelyen, Az ő érdeme, hogy a Rabtemetőt ezúttal is méltó módon rendbe tették a megemlékezésre.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban, az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában – a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként – nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Szovjetunióban koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben távollétében halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták Csehszlovákiának. Halálos ítéletét elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre változtatták. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították bele a szovjet fogságban töltött időt.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszéig nem volt ismert, hol temették el, illetve hogy hová kerültek a hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi Rabtemetőben. Cseh történészek – az Esterházy-család kérésének eleget téve – később kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol köztemető közös sírjában található. Neve 2011 őszén felkerült a motoli emlékműre.
(Kokes János/Felvidék.ma/MTI)
