Az egyház életében a kezdetektől fogva nagy jelentősége van a zarándoklatnak, vagyis az olyan helyekre való utazásnak, ahol közösségben és imádságban találkozhatunk másokkal és az Istennel. A zarándokutak rendeltetési helyei általában templomok vagy szentélyek, de a zarándoklatok egy fajtája meghaladja az egyes helyek határait. Ilyen az Eucharisztikus Kongresszus is, melyet 83 év után (1938) ismét Budapesten rendeznek meg szeptember 5-12 között. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus érdekessége, Ferenc pápa személyesen vesz részt a szeptember 12-ei ünnepélyes záró szentmisén. Pápa legutóbb 2000-ben vett részt ilyen eseményen, akkor is csak azért, mert Rómában tartották. Nagy megtiszteltetés nemzetünk számára, hogy a szentatya ott lesz Budapesten.

A "kongresszus" szó kissé hivatalosan hangozhat, valójában ez egy vallási találkozó, amely alkalom arra, hogy a hívek egy igazi katolikus, tehát nemzetek feletti közösségben is megünnepeljék azt a tényt, hogy az Eucharisztia a legnagyobb ajándék, amelyet az Úr hagyott ránk.

Ahhoz, hogy az Eucharisztikus Kongresszus valóban nemzetközi legyen, szükséges a mi aktív részvételünk is. Azzal a gondolattal, hogy a világ minden tájáról érkező keresztények egyszerre csatlakoznak hozzánk, igyekezzünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a közös ünneplésben személyesen is részt vehessünk! 

A szervezők arra kérnek bennünket, hogy előre regisztráljunk az egy hetes világeseményre! Regisztrálni kell, előre kell kérni a belépőket! Keressük a bekapcsolódás lehetőségeit! Már most, előre tervezzük meg, hogy melyik eseményen, szentmisén tudok ott lenni családommal, barátokkal, plébániaközösséggel. Rajtunk is múlik, milyen lesz az idei Eucharisztikus Kongresszus! Szervezzünk autóbuszt, utazzunk csoportosan családi ismerősökkel, rokonokkal.

Sok múlik ezen a lelki élményen. Ki tudja, mikor adódik hazánkban újra ilyen lehetőség? Szeptember 5-12. között az egész Egyház fog  ünnepelni Budapesten. Magyarország most történelmet ír, legyünk a részesei! Legyen emlékünk a világeseményről, amiről mesélhetünk az utódoknak, legyen szellemi és lelki örökségünk, amit átadhatunk nekik! Ne fosszuk meg önmagunkat, gyermekeinket, unokáinkat e lelki élménytől!

Balga Zoltán