Dr. Kocsis László Attilának, a COEXISTENTIA-EGYÜTTÉLÉS politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága elnökének köszöntője a mírovi Esterházy-megemlékezésen 2020. június 13-án

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kérem, engedjék meg, hogy a COEXISTENTIA politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága nevében őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket itt Mírovban, Isten szolgája Esterházy János mártíriumának beteljesedése színhelyén.  Egyben tolmácsolom Dr. Molnár Imre történésznek, az Esterházy-örökség kutatójának szívélyes üdvözletét, aki egészségi okokból nem tud személyesen részt venni ezen rendezvényünkön, de lélekben velünk van.

Mint minden évben, most is eljöttünk e zarándokhelyre, hogy lerójuk kegyeletünket vértanú sorsú hősünk, gróf Esterházy János emléke előtt, aki a szülőföldhöz való ragaszkodás és a keresztény hithez való hűség egyre aktuálisabb példáját hagyta számunkra örökségül.  

A mai megemlékezés két jelentős esemény közelségében történik. Az egyik a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója, a másik mártírunk, Isten szolgája boldoggá avatási folyamatának második éve. 

Ismeretes, hogy Esterházy János, mint a felvidéki magyarság vezető politikusa a győztes nagyhatalmak döntését igazságtalannak tartotta, mert az utódállamok határainak önkényes megszabása következtében több mint három millió magyar olyan államba került, amelyet idegennek tartott, és amely idegennek tartotta őket. Csehszlovákia esetében  a magyar lakosság száma meghaladta az egy milliót, ám a kisebbségek védelmének elveit velük szemben a kormány kellőképpen nem alkalmazta. Esterházy János az elnyomottak oldalára állva már az első parlamenti felszólalásában Prágában 1935-ben kijelentette, hogy „Megkérdezésünk nélkül csatoltak bennünket egy idegen állam keretébe [...] joggal várjuk el tehát, hogy az utódállamok, amint erre magukat a békeszerződésben kötelezték, ígéreteiket száz százalékig betartsák, s a minket megillető jogokat megadják”. A jogorvoslatot alkotmányos keretek közt akarta elérni.

A másik esemény kapcsán emlékeztetni szeretnék arra, hogy éppen két évvel ezelőtt a 2018-as itteni Esterházy-zarándoklat résztvevőinek nevében és a COEXISTENTIA Esterházy János Emlékbizottsága, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének képviseletében levélben fordultunk kérelemmel Jan Graubner olomouci érsekhez és morvaországi metropolitához, hogy engedélyezze gróf Esterházy János boldoggá avatási eljárását. Ezzel támogattuk vértanúnk lányának, gróf Esterházy Malfatti Alicének ez irányú korábbi kérelmét. Az érsek úr jóváhagyó beleegyezésével a boldoggá avatási pert Marek Jedraszewski krakkói érsek-metropolita indította el tavaly március 25-én.  A ceremóniára meghívta a csehországi magyar keresztény hívők képviselőit is, így plébánosunk és küldöttségünk 8 tagja szemtanúi lehettek e történelmi eseménynek.

Azóta a COEXISTENTIA Esterházy János Emlékbizottsága, az Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével együtt aktívan bekapcsolódik a boldoggá avatási eljárás egyik fontos részébe, mégpedig az Esterházy János kultusz terjesztésébe. Ezt a fontos missziót elsősorban prágai lelkiatyánk Balga Zoltán plébános úr vezetésével végezzük. Ugyancsak a mi feladatunk, hogy az Esterházy Jánossal kapcsolatos valós információkról minél több cseh barátunk is értesüljön, hogy ő valóban a Visegrádi Négyek közös szentjévé válhasson. 

Nagyon reméljük, hogy a maihoz hasonló hittel átitatott imádságos rendezvények is hozzá járulnak ahhoz, hogy a boldoggá avatási eljárás sikerrel záruljon. Ennek eredménye azt jelentené, hogy Isten szolgája Esterházy János életműve példaként állítható nemcsak minden magyar, hanem minden keresztény ember elé is. Bízzunk benne, hogy mindez  jelentős mértékben hozzájárul majd Isten szolgája Esterházy János jogi rehabilitálásához is. Adja a Jóisten, hogy így legyen!

Végezetül, engedjék meg, hogy idézzek az Ő hitvallásából, melyből erőt meríthetett a legnagyobb szenvedések közepette, itt e rettenetes mírovi börtön áthághatatlan falai között is:

„Mi a krisztusi igazság, a keresztény etika alapján állunk, amely nem ismer különbséget ember és ember között, amely szerint minden egyes nemzet fia egyaránt tarthat jogot a boldogulásra. Ennél az Igazságnál fennköltebbet, nemesebbet nem alkothat még a legkicsiszoltabb emberi zsenialitás sem. A krisztusi Igazság mindenkor él és győzni fog!” 

Köszönöm, hogy meghallgattak, s itt ezen a helyen egy szívvel, lélekkel együtt fohászkodhatunk:

Isten szolgája Esterházy János, légy pártfogója népednek és segítője a csehországi magyaroknak is!

(Dr. Kocsis László beszédét Kövér Erzsébet olvasta fel.)