Hírek

2024. március 17-én, nagyböjt 5. vasárnapján a Szent Vitus székesegyházban tartották a Prágai Főegyházmegye állandó diakónus jelöltjeinek lekotravatását. Ezen az alkalmon Mons. Jan Graubner érsek atya nevében Mons. Michael Slavík püspöki helynök a Szentírás átadásával közösségünkből Veres Gergőt lekotorrá avatta.

20240317vstupdojahenstvikatedrala-6013opravene.webp

Az avatást megelőzően a diakónus jelöltek egyhetes lelkigyakorlaton vettek részt Rožmitál pod Třemšínem-ben, ahol a hivatásukban való elmélyülés érdekében Michael Špilár chodovi plébános atya segítségével különböző Szentírási részeken keresztül a metanoia (megtérés) témakörét járták körbe. A lelkigyakorlat a napi szentmise és közösen végzett zsolozsmán keresztül is építette a diakónus jelöltek közösségét és támogatta a felkészülést a lektori szolgálatra.

A lektor a II. Vatikáni Zsinatig a papszentelést megelőző kisebb rendek közé tartozott, majd a zsinat után az első szolgálati fokozatént éledt újjá (a második fokozat az akolitus). Az avatás úján a lektor arra kapja megbízását hogy Isten igéjét ne csak a szentmise és különböző liturgiák alkalmával felolvassa, hanem azt az emberek közé elhozva meg is jelenítse, ezen kívül a gyermek- és felnőtt hittanokon tovább is adja.

432263435_810260741132531_150731238246180196_n.jpg

A szentmise keretében minden jelöltet nevükön szólítva vezették az összegyűlt hívek elé a Szent Vitus székesegyház szentélyébe, majd Mons. Michael Slavík atya könyörgő imádsága és áldása után egyenként előlépve a következő szavak kíséretében átvették a Szentírást annak jeléül, hogy még hűségesebben éljék meg az Evangélium Örömhírét: „Vedd a könyvek könyvét, a Szentírást, hirdesd hűségesen Isten igéjét, hogy egyre jobban életté váljék az emberi szívekben”. 

Erre az ünnepi alkalomra családján kívül közösségünk tagjai is elkísérte Gergőt, ezzel is támogatva őt a felkészülés útján, illetve jelenlétükkel kifejezésre juttatták  a lektori szolgálat közösségi jellegét is. 

20240317vstupdojahenstvikatedrala-5996.webp

Az első szolgálati fokozat felvételével Gergő folytatja a diakónus formációt, mely a teológiai tanulmányokat követőkétéves készületi időszakot jelent. Ezalatt az Egyház vezetésével válik késszé arra a közösségi szolgálatra, amit a diakonia jelent. Ez a szolgálat a Lumen Gentium értelmében a követező képpen foglalható össze „A diakónus feladata, hogy ünnepélyesen kiszolgáltassa a keresztséget, őrizze és kiossza az oltáriszentséget, az egyház nevében eskessen és megáldja a házasulókat; elvigye a szent útravalót a haldoklóknak, Szentírást olvasson a híveknek, oktassa és buzdítsa a népet, vezesse a hívek istentiszteletét és imádságát, kiszolgáltassa a szentelményeket és temessen.”.

432734757_810260921132513_5852211725279795169_n.jpg

Imádsággal kísérjük Gergőt ezen az úton és imádkozzunk azért, hogy Teremtő Istenünk minél több papi és szerzetesi hivatást ébresszen az Őt keresőkben!

Nagyböjti lelkinapot tartott a Prágai Magyar Katolikus Plébánia 2024. március 16-án Hlédik László, ipolysági plébános vezetésével. A vendéget Balga Zoltán atya, a cseh fővárosban  és környékén élő magyar közösség lelkipásztora köszöntötte.

A lelkinapot a Szent Henrik és Kunigunda-templomban bemutatott szentmisével kezdték, ahol Hlédik László atya többek között arról beszélt, hogy az üdvösség idejét felkell ismernünk életünk során, megkell ragadnunk és meríteni belőle kegyelmeket, hogy lelki gyümölcsöket tudjunk hozni mi is. Hangsúlyozta, hogy mindenkit igyekeznünk kell befogadni közösségeinkbe: mindenkit, de nem mindent! Mert a mindenki és minden az nem ugyanaz, ahogy azt napjainkban sokan szeretnék egybemosni. 

A program a plébánia közösségi termében folytatódott, ahol két nagyböjti elmélkedés segített az elmélyülésben. Első előadásában László atya az istenképiség témáján keresztül rámutatott a minket körülvevő közösségek, családtagok, barátok fontosságára, akik időről-időre tükröt állítanak elénk, hogy észrevegyük, hol tartunk. Tudjuk-e még tükrözni a Teremtő arcát, lényét? A magunk útját kezdtük járni, sok kitérő, bugdácsolás, csalódás közepette. Veszendőbe ment a helyes iránytű, megkoptak a célok, haszontalanok lettek az eszközök. A nagyböjt idején ezt kell észrevennünk és új utakat kell keresnünk, keresni és felismerni egymásban az Istenarcot.

A második előadás a nemzeti ünnep kapcsán a magyar Mária-kultusz témájára volt felépítve. A vallásos közgondolkodásban különösen erős a Mária-eszmeiség és a Patrona Hungariae-gondolat. Az országot védő Istenanya tiszteletét Szent István alapozta meg. Itt Kelet-Európában a négy évtizedes kommunizmus megtette a maga romboló hatását, visszavetette a vallási élet intenzitását. Nyugaton viszont a fogyasztói társadalom elidegenítő szemlélete a carpe diem-életmód térhódítása devalválhatta a keresztény hitélet és erkölcs értékeit - figyelmeztette a prágai magyarokat Hlédik atya. 

Az elmélkedéseket közös beszélgetés, gyónási lehetőség és agapé követte, ahol lehetőség nyílt az előadóval való közelebbi megismerkedésre is. A lelkinapot a közösen elimádkozott keresztút zárta.

Balga Zoltán

432308279_809048467920425_2103511379442378204_n.jpg

432773647_809048631253742_2505170392756999306_n.jpg

432733654_809048507920421_4204853508716638130_n.jpg

Az új emléktábla felavatásán részt vett Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó, Andrea Pfeffer Ferklová, a fürdőváros polgármestere, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke, Baranyi András, Magyarország prágai nagykövete, valamint több csehországi magyar és helyi lakos is. Ünnepi beszédet Szili Katalin mondott. Az új emléktáblát Balga Zoltán, prágai magyar katolikus plébánia vezetője is megáldotta.


431698265_805727148252557_3505261140950748740_n.jpg

Arany János új emléktáblájának felavatására olyan időben kerül sor, amikor a magyarság március idusára, az 1848-49-es eseményekre emlékezik - mutatott rá beszédében Szili Katalin. 

"1848. március 15. a nemzet születésnapja", azért mert forradalmi változásokat eredményezett - szögezte le Szili Katalin. Az események következtében új rendszer született, s ezért az akkori forradalmi küzdelmekről ma a magyarság az egész világon mindig megemlékezik - tette hozzá.

Szerinte ez azért is fontos, mert ma már "kialakult egy olyan nemzeti összetartozás, amelynek alapját az az alaptörvény biztosítja, amely úgy fogalmaz, hogy a magyar állam felelősséget visel az egész határon túli magyarságért éljenek a magyarok a Kárpát-medencében, vagy bárhol a világon".

431660026_805727124919226_8468278344396569835_n.jpg

A miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott a csehországi magyaroknak, hogy őrzik és ápolják azt, ami számunkra a legfontosabb, magyar anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat és védik identitásunkat. "Van itt egy olyan közösség, amely számára fontos az, hogy őrizze azt a kultúrát, amelyet Arany János fémjelez. A táblával nemcsak a nagy költőnek állítunk emléket, hanem megtisztelünk egy közösséget is, amely akár itt Karlovy Varyban, Prágában, akár a Felvidéken vagy a Vajdaságban, sokat tesz azért, hogy identitásunkat, önazonoságunkat nemcsak megéljük, de tovább is fejlesszük" - húzta alá.

Szili Katalin kifejtette, hogy az, hogy továbbra is él a magyar nemzet, az annak is köszönhető, hogy a magyarság újra összeforrott. "Szellemi örökségünk figyelmeztet, hogy nekünk magyaroknak mindig, minden körülmények között fontos nemzeti szuverenitásunk védelme, magyarságunk megtartása" - hangsúlyozta Szili Katalin. A magyar költő 1869 és 1876 között évente, összesen nyolc alkalommal járt az akkori Karlsbadban gyógykezelésen. Az új emléktábla a költő egykori lakhelyének falára került a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége helyi egyesületének kezdeményezésére.

Az indiai gránitból készült emléktábla Túri Török Tibor magyarországi szobrászművész alkotása. A tábla felső részén Arany János neve alatt az évszámok (1869-től 1876-ig) találhatók, a bal oldalon a költő domborműves arcképe szerepel, míg a jobb oldalon egymás alatt a következő cseh és magyar nyelvű szöveg olvasható. "Az említett években városunkba látogatott és itt tartózkodott Karlovy Vary nagy csodálója, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, a nagyra becsült költő, nyelvtudós, tanár, lapszerkesztő. Látogatásakor minden alkalommal ebben az épületben tartózkodott és alkotott."

Arany Jánosnak a fürdővárosi sétány melletti Vásártéren álló kastélytorony melletti egykori szálláshelyét a XX. század elején eredetileg német, majd a 2. világháború után cseh nyelvűre cserélt egyszerű fekete márvány emléktáblával jelölték meg. A ma kétemeletes családi ház Arany János korában egyemeletes volt, s a költő az első emeleten lakott.

(MTI)

2024. március 6-án a 14 órakor kezdődő temetési gyászmise keretében elbúcsúztunk Fucsik Istvántól, közösségünk egyik oszlopos tagjától.

A CSMMSZ nevében Herényi Béla mondott búcsúztatót.

417528778_805139341644671_3510341008590097706_n.jpg

417498507_805141668311105_2540378411788848907_n.jpg

417532639_805141864977752_897121617201192454_n.jpg

 

417532469_805142411644364_3818576214219741925_n.jpg

418981918_805143384977600_7677461995411692511_n.jpg